Mindenképpen egy sportág ünnepének számít, ha aktuálisan legnagyobb csillaga hazai környezetben mutatja meg tudását. Márpedig Bácsi Péter idén megnyerte a világ- és az Európa-bajnokságot, az Év sportolója-választás egyik esélyese, fellépése tehát a három szereplős csapatbajnoki döntő szerda esti második felvonásán a magyar birkózás nagy pillanatának számított. Nyugodtan mondhatjuk, a körítés méltó volt az eseményhez, a nézők megtöltötték a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok nézőterét, ráadásul nem üres kézzel jöttek, hanem dudákkal, kereplőkkel, hogy biztassák a finalista egyesületek ,,karfiolfülűit".
A múlt heti első kört Pesterzsébeten a Ferencváros nyerte, ám amikor most Bácsi Péter eredeti súlycsoportjánál eggyel feljebb, 85 kilóban a szőnyegre lépett, az ESMTK 11-10-re vezetett a zöld-fehérek ellen. No nem sokáig. Bácsi kiléptetéssel, emeléssel, pörgetéssel 6-0-ra elhúzott a nála jóval magasabb Kéri Zoltántól, majd a szünet után gyorsan megszerezte a technikai tushoz szükséges további két pontot. Úgy birkózott, ahogy kell, klasszisként.
S ne higgyük, hogy egyedül ő képviselte a világszínvonalat. Mindkét gárda bevetett olimpiai, vb- és/vagy Eb-érmes ukrán szabadfogású kiválóságokat. 71 kg-ban a fradista Andrij Kvatkovszkij élményszámba menő meccs végén fektette két vállra kisebb súlyú honfitársát, Vaszil Stupart, s az erzsébeti Valerij Andrejcev megmutatta, hogy 98 kilósan is lehet valaki robbanékony, mozgékony. A Ferencvárosnál szerepelt az
évek óta hazánkban élő, tavalyi kadett világbajnok Szaszaki Aszen. Ezúttal a japán tehetség nem járt szerencsével, betusolta őt az ESMTK szakosztályvezetőjének fia, Losonczi Ottó.
Összességében az első meccset az FTC nyerte 17-15-re, a következő derbiig húzódó szünetben pedig percekig köszöntötték a sportág helyszínen tartózkodó egykori klasszisait a 75 éves Varga Jánostól
Kocsis Ferencen és a hazai szövetség elnökén, Hegedüs Csabán át a fekete bárányig, Farkas Péterig. Ahol ilyen gazdag és színes a múlt, ott a jelen sem lehet szegényes és matt.
Sajnos, Bácsi a második derbin már nem mutathatta meg a tudását, mert az első körben harmadik helyezett Vasas nem állított ki ellene senkit. Amit az érintett, mint elárulta, egyáltalán nem bánt:
– Begyulladt mind a két könyököm, se behajlítani, se kinyújtani nem tudom teljesen, jól jött, hogy nincs több meccsem, az elsőn is inkább a biztonságra törekedtem. Az ukránok emelték a színvonalat, a 98 kilós
például olimpiai ezüstérmes. Szerintem azért nyertünk, mert nekünk volt a legjobb csapatunk... Hosszú szünet után 2010-ben végeztünk az élen, aztán kétszer hajszállal csúsztunk le az aranyról, újra itt volt az ideje a győzelemnek.
Az FTC ugyanis 20-12-re felülmúlta a Vasast, bebiztosítva csb-diadalát, de érdekes módon a piros-kékek elnöke, Markovits László a visszafogott szereplés ellenére elégedetten mondta, a kicsit, jelen esetben a fakóbb bronzérmet is meg kell becsülni. Visszatérve Bácsira, neki is jut még idén valamilyen medál, méghozzá az Év sportolója-választáson, mert értesítették róla, hogy bekerült a dobogósok közé. Ám mint közölte, ebben az esztendőben annyi mindent nyert, hogy már most elégedett. Legalábbis 2014-gyel, például a jó sikerült taskenti vb-döntőnek köszönhetően:
