Bár a döntést már péntek késő este meghozták, számunkra még szombaton reggel is úgy hat, mint egy rémálom, mert a Nemzetközi Kézilabda-szövetség, az IHF tanácsa a németországi Herzogenaurachban minden rációval és saját magával is szembement.
Mint ismeretes, Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok korábban bejelentette a tornától való visszalépését, ám november 18-án jelezte: mégis elindulna a világbajnokságon. Az IHF ezt azonban nem méltányolta, hanem megbüntette a két ország szövetségét százezer frankra; ez eddig rendben is lenne. A döntéshozó testület ezután feltölthette volna a létszámot akár két ázsiai együttessel is, de ha már nem így tett, Európából a magyar válogatottat kellett volna kvótához juttatnia. Mégpedig azért, mert amikor nyáron Ausztrália helyett Németországot emelte be a mezőnybe, azzal érvelt, hogy a legutóbbi vb helyezéseit vette figyelembe. Az pedig kétségtelen, hogy a Katarba ki nem jutott csapatok közül 2013 januárjában Spanyolországban a németek végeztek a legelőkelőbb pozícióban. Utánuk viszont a magyarok, hiszen együttesünk a nyolcaddöntőt megnyerve bejutott a legjobb nyolc közé, ám az 5–8. helyért nem rendeztek mérkőzéseket. Izland egy fázissal korábban kiesett, ezért is érthetetlen, hogy az IHF pénteken úgy határozott: Izland és Szaúd-Arábia léphet Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok helyére.
Vetési Iván, a magyar szövetség elnöke teljes joggal értékelte így a történteket az MKSZ honlapján: „Döbbenetes, ami történt, számunkra talán a legfájóbb döntés született, hiszen két országot sorolt be a vb-mezőnybe a nemzetközi szövetség, azonban a korábbi döntéssel szemben, amikor Ausztrália helyett Németország kapott lehetőséget a részvételre, ezúttal nem a legutóbbi világbajnokság végeredményét vették alapul, hanem más elvek mentén született a döntés. Természetesen a sportszerűség határain belül minden sportdiplomáciai csatornán keresztül lobbiztunk a kedvező döntés érdekében. Nem értünk egyet az IHF döntésével, és ezt jelezni is fogjuk, vizsgáljuk a lehetőségeinket.”
Egyebet sajnos nem tehetünk, mint hogy sajnáljuk a magyar válogatottat és szánjuk az egész sportágat, amiért ilyen kézi vezérléssel, rögtönzésekkel irányítják. Csendben pedig elismerjük: a szlovének elleni, júniusi vb-pótselejtező elpackázásáért senki mást nem okolhatunk válogatottunkon kívül. Még akkor sem, ha a Velenjében rajtunk ejtett sebbe most az IHF szórt sót.
