Szombaton délután Kecskeméten zajlottak az idei ökölvívó országos bajnokság döntői, amelyek közben a büfénél is érdemes volt sétálgatni. Ott tűnt fel például a hatszoros világversenyes érmes Káté Gyula, aki két és fél év szünet után a nemzetközi szövetség (AIBA) félprofi ligájában, az APB-ben tért vissza. „Kétszer bokszoltam eddig, bár kikaptam, de egyre jobban ment, még idén is van egy meccsem, majd januárban a negyedik, mind Bakuban” – mesélte a vb-bronz- és Eb-ezüstérmes kiválóság.
Az Eb-3., olimpiai és vb-5. Harcsa Zoltán is üdítőért állt sorban, pedig neki a papírforma szerint a ringben lett volna a helye, ám még a 75 kilósok egyik csütörtöki negyeddöntőjében meglepetésre kiütötte őt Csiki Zoltán. „Simán vezettem, az egyik pillanatban még csépeltem a kettős fedezékét, aztán a következő emlékkép, hogy zokogva beszélek anyámmal telefonon” – vallotta be őszintén a Ferencváros újjáalapított szakosztályának kiválósága. Most 30 napos kényszerpihenőt kell tartania, de addig nincs is megméretés, a februári debreceni Bocskai emlékversenyre címvédőként visszatérhet. Talán több szerencsével.
Felülmúlója, a kőbányai Csiki a fináléban a középsúly másik favoritjával, Bacskai Balázzsal futott össze. A 2010-es 69 kilós Európa-bajnok odafigyelt, hogy ne lépjen bele ugyanabba a folyóba,mint Harcsa. Végig kontroll alatt tartotta nagyütő riválisát, a harmadik menetben számoltatott is rá, magabiztosan védte meg címét. Majd érdeklődésünkre elárulta, milyen nehézségekkel küzdött meg sikeresen: „Sok sérülés hátráltatott, a kezemet szerintem meg kell műteni, a felrepedt a szemem, no meg edzőm, Badari Tibi bácsi halála is megviselt. Reméltem, láthatja még az ob-döntőt, de talán onnan fentről látta is, s örült neki, bár nem Harcsa Zolit vertem. Vigyáznom kellett, nehogy én is kapjak egy nagy pofont, arra törekedtem, hogy ne lehessen vita.” Nem is volt.
Ami a többi döntőt illeti, némelyikben csoda történt. Legalábbis a hét eleji felvezető sajtótájékoztatón Csötönyi Sándor, hazai szakszövetség elnöke veszteségként számolt be a legkisebbeknél a Németországban munkát vállalt, Eb-harmadik Ungvári István, a legnagyobbaknál a régóta trombózissal bajlódó Bernáth István hiányáról. Erre mindketten itt voltak, sőt megnyerték súlycsoportjuk küzdelmeit.
Az idei ob 56 és 60 kilós küzdelmeinek aranyérme „családban maradt”, hiszen előbbit Gálos Viktor, utóbbit szintén 19 éves ikerfivére, Roland szerezte meg. Mindketten 2-1-es szoros pontozással nyertek Szőrös Márk, illetve a kétszeres Eb-bronzérmes, nyolcszoros magyar bajnok Varga Miklós ellen. Főképp utóbbin lehetett vitatkozni, de ettől még örülhetünk, hogy a korosztályos Eb-érmes testvérek bizonyították, már a felnőttek között is lehet rájuk számítani.
Nehézsúlyban (91) az Eb-bronzérmes, olimpiai és vb-5., címvédő Szellő Imre elment profinak, a trónjára pedig nem a kétszeres Eb-harmadik Darmos József ült vissza, hanem az őt az elődöntőben legyőző Sávoly Gergő. Az MTK versenyzőjét pár éve egy szilveszteri balhéban megkéselték, de szerencsére kiheverte súlyos sérüléseit, s most hazai szinten a csúcsra ért.
