A negyvenéves sportlövő az 125 korongos alapversenyben végig nagyszerűen lőtt. Az első nap után 50-ből 49 találattal az élbolyban volt, majd a folytatásban a harmadik és a negyedik 25-ös sorozatban is hibátlanul teljesített, az utolsóban pedig csak egyet hibázott, így 123 koronggal, holtversenyben a második legjobb eredménnyel biztosította helyét a hatos döntőben.
Hegyi alaperedményével Bodó Zoltán 1996-ban elért magyar csúcsát állította be. A versenyen az első két hely ért olimpiai kvótát, így a finálénak óriási jelentősége volt. Itt tiszta lappal kezdett a hat résztvevő, akiknek 15 korongra kellett lőniük az első, rangsoroló szakaszban, mely után az első kettő az aranyéremért folyó párharcba került, s egyúttal megszerezte a riói ötkarikás szereplés jogát.
Hegyi remekül kezdett a fináléban, az első hét korongot eltalálta és vezetett, nyolcadikra azonban hibázott. Két sikeres lövés után ismét rontott a magyar versenyző, aki még ekkor is jó pozícióban volt, sőt újabb három találatot követően hármas holtversenyben az élen volt, azaz szétlőhetett volna a kvótáért. A 15., utolsó korongot azonban nem találta el, míg az olasz Massimo Fabrizzi és az ausztrál Michael Diamond nem hibázott, így ők örülhettek az ötkarikás kvalifikációnak. Végül előbbi nyerte meg a versenyt.
Hegyi Norbert ezzel 12 koronggal zárta a finálét két másik lövőhöz, a portugál Joao Azevedóhoz és az indiai Manavdzsit Szingh Szandhuhoz hasonlóan, akikkel szétlőtt a bronzmeccsért. Mivel ebben alulmaradt velük szemben, az ötödik helyen zárt. A magyar versenyző így is élete legjobb eredményét érte el, s pályafutása során először jutott be Világkupa-viadal fináléjába.
A szám másik magyarja, Szollár András 119 koronggal a 35. helyen végzett a 83 fős mezőnyben.
