– Mindenekelőtt boldog születésnapot kívánok. Most igazán lenne mit megünnepelnie, de ideje gyaníthatóan nem nagyon van rá. Éppen csak hazaérkezett Szöulból, és csütörtökön már utazik vissza Ázsiába, Taskentbe, a junior világbajnokságra.
– Így igaz, szinte csak arra van időm, hogy kimossam a ruháimat és elugorjak a masszőrünkhöz, utána már csomagolhatok is újra. Így ma este csupán egy szolid vacsora jelenti az ünnepet a lányokkal, akikkel együtt készülök, a buli majd akkor lesz megtartva, ha visszajövök a junior vb-ről.
– Ahova címvédőként utazik – nem mellékesen idén már harmadszor nyerte meg a junior Eb-t –, így nem is illene megkérdezni, hogy Taskentben mi a célkitűzése.
– Természetesen a címvédés, de azzal együtt, hogy most tényleg nagyon jól megy a vívás a felnőttek között is, nagy hiba lenne fél vállról vennem bármelyik asszót, és nem is teszem.
A harmadik Eb-címe után edzőjével, Gárdos Gáborral:
– Jól gondolom, hogy a felnőtteknél most először van ott a világranglistán a legjobb tizenhatban?
– Igen, ez a helyzet, a közelében már ott voltam, régóta ugrándoztam a 18., 20., 21. helyek környékén. S ez a szöuli hatodik hely most végre meghozta az áttörést, és a következő versenyen már kiemelt leszek.
– Ehhez kellett az is, hogy Szöul előtt az athéni világkupán nyolcadik, a gentin pedig bronzérmes lett. Az hányadik érme volt a felnőttek között?
– Az első, és az az igazság, hogy a nyolcas döntőkbe is idén kerültem be először. Viszont rögtön háromszor egymás után, szóval, most nagyon örülök! Tavaly még csak tizenhatokat „fogtam”, és nem tagadom, nagyon rossz érzés volt, amikor sorban estem ki a nyolc közé jutásért. Nem volt könnyű beleolvadnom a felnőtt mezőnybe, de azt hiszen, most már sikerült.
– Ez már nem is kérdés.
– Először biztos szokatlan lesz, hogy nem kell vívnom a selejtezőben, de már nagyon vártam ezt. Szöulban elég fura volt a lebonyolítás, és a második napon, amikor a négybe jutásért vívtam, már nyolc órája ment a verseny, és a végére bizony elfáradtam. Szóval, májusban a pekingi világkupán, ahol kezdjük az olimpiai kvalifikációs sorozatot, mindenképpen könnyebbséget jelent, hogy megúszom a selejtezőt. S természetesen szeretném, hogy ha ez ezután is így lenne, vagyis azon leszek, hogy a rangsorban állandósítsam a helyem a legjobb tizenhat között.
– Női kardcsapatunk is eséllyel száll majd harcba a Rio de Janeiró-i részvételért, de ha a kvalifikáció zárásakor változatlanul ott lenne a 15. hely környékén a világranglistán, ez legalább az egyéni indulását szinte garantálná. Számolhatunk így?
– Igen, magam is úgy gondolom, hogy aki ott van a legjobb tizenhatban, az indulhat majd az olimpián. A mostani pontjaim az előttünk álló évben természetesen mind kicserélődnek, de mégsem mindegy, hogy a tizenötödik helyről kezdem a sorozatot vagy a száztizenötödikről. Ezzel együtt a nagy cél az, hogy teljes csapattal mehessünk Rióba, ezért dolgozunk.
És a végére egy kuriózum Márton Annáról, akit reklámarcként is láthatunk:
