Becsületgólra sem futotta a kazahok ellen

Fél óráig még úgy-ahogy tartottuk magunkat, aztán meg sem álltak ötig.

Novák Miklós (Krakkó)
2015. 04. 20. 13:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy nap után talán bátorság az erőviszonyokról nyilatkozni, az első forduló eredményei mégis nyújtottak némi támpontot, illetve visszaigazolták az előzetes várakozásokat. A Japán feletti magyar siker mellett a kazahok simán verték 5-2-re az ukránokat, az olaszok pedig csak egy góllal, 2-1-re a lengyeleket.

Kínálja magát, hogy Kazahsztán felfelé, Japán pedig lefelé lóg ki a mezőnyből, Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Ukrajna pedig nagyjából azonos erőt képvisel. Sőt, szeretnénk azt hinni, hogy a háború miatt meggyengült ukránokat inkább a japánok mellé sorolhatjuk, de a huszadik vb-jéről sérülés miatt lemaradt, már sok csatát megélt Tokaji Viktor a tegnapi meccsek előtt inkább kevéssel a magyar-lengyel-olasz trió elé helyezte keleti szomszédainkat – akiknek tegnap az olaszok ellen kellett megszolgálniuk a bizalmat.

Abban mindenki egyetértett, tegnap, a kazahok ellen várt a legnehezebb feladat a mieinkre.

Hétfő munkanap, nyilván emiatt kevesebb magyar szurkolt a helyszínen, mint vasárnap, de úgy ezren így is lehettek. Köztük Palkovics Krisztián, válogatottunk korábbi klasszisa és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, civilben hokirajongó.

Ezúttal Bálizs Bence kezdett a kapuban, sajnos rajta is múlott, hogy pillanatok alatt hátrányba kerültünk: Orbánt 22 másodperc után kiállították két percre, aztán Bálizs a plexi fölé emelte a korongot, ezért újabb két perc járt, a kettős előnyt Rudenko értékesítette (0-1).

Aztán előny itt, majd ott, újabb kazah gól, szerencsére a bírók belefújtak. Hatalmas volt az iram, örömmel nyugtáztuk, hogy a mieink állták a sarat, rendre ütköztek, ami a kazahoknak láthatóan nem ízlett, sőt az első harmad vég Erdély Csanád és Hári János is gólhelyzetbe került.

A nagy rohanásba persze hibák is becsúsztak. Már a második harmadban újabb hátrány, rossz csere, éppen amikor Sarauer már jöhetett vissza, ráadásul Kiss Dániel lemaradt az emberéről, Voroncov büntetett, 2-0 oda. A következő fórban, a 33. percben Dallman sajnos eldöntötte a mérkőzést (3-0). Még a második húsz percben jött a negyedik gól, negyedszerre is emberelőnyből, ami azért intő jel, a hátrányos védekezésünk nem működött.

A záró húsz percet megúsztuk egy dugóval, igaz becsületgólra sem futotta, így 5-0-s vereség lett a vége.

A mieinknek két napjuk van arra, hogy kiheverjék a mélyütést, a keddi szünnap után Olaszország az ellenfél. Most legalább annyi örömünk lehet, hogy akkor már Sofron is pályára léphet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.