Édesapja határozott, céltudatos ember, aki minden tőle telhető áldozatot meghozott annak érdekében, hogy a fia a világ – egyik – legjobb sakkozója legyen. Sokáig türelmesen követte fia kalandját, de már nem akar erőn felül mérlegelni:
– Ricsi egy éve nem sakkozik, nem edz rendesen, ennek egyértelműen látható a következménye. Ő mégsem akar szembenézni a tévedéseivel, másokra, köztük sajnos a családjára hárítja a felelősséget. Keserűen mondom ki, ha így folytatja, csupán olyan tucatsakkozó válik belőle, aki kényelmesen, komoly célok nélkül megél a sakkozásból. Persze, így is meglelhetné a boldogságot, annál azonban sokkal jobban ismerem a fiam, hogy tudjam, csak áltatja magát, érzelmileg is bizonytalanságban éli a napjait.
Mit fűzhetnénk hozzá ehhez? Talán így is többet tártunk a nyilvánosság elé, mint illene. A tényeknél maradva: Rapport Richárd vitathatatlanul a magyar sakkozás egyik – Lékó Péter óta a legnagyobb – ígérete. Beteljesületlen sorsa közös veszteség lenne.
