Most már csak a Francia Olimpiai Bizottságnak kell állást foglalnia arról, hogy benyújtja-e a hivatalos pályázatot. A testület annak tudatában kandidálhat, hogy a politika maximálisan támogatja a jelentkezést. Korábban már Francois Hollande államfő, Anne Hidalgo főpolgármester, valamint a párizsi régió is az ügy mellé állt, most pedig a fővárosi önkormányzat tett így.
Párizs – amely 1900 és 1924 után harmadszor lehetne házigazda – pályázott a 2012-es játékok lebonyolítására is, ám alulmaradt Londonnal szemben, míg korábban az 1992-es és 2008-as játékokról is lemaradt. A városoknak idén szeptember 15-ig kell jelezniük rendezési szándékukat, de később visszavonhatják a pályázatot. A házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Mostanáig Boston mellett Róma, valamint a német „háziversenyben” győztes Hamburg jelezte, hogy versenybe száll a 2024-es olimpiáért. Párizs mellett Baku, Doha és Isztambul érdeklődik, s hasonló szándékot jelzett korábban Durban is, amely azonban időközben letett a kandidálásról. A dél-afrikai sportminiszter februárban irreálisnak nevezte a jelentkezést.
Mi, magyarok, éppen fordítva csináljuk, mint a franciák, akiknél előbb a politika bólintott, aztán jöhet az ötkarikás szervezet. Nálunk a MOB a február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, hogy vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. Azóta 57 médium állt a társadalmi vitára bocsátás mellé. A kormány és a főváros oldaláról még nem történt meg a támogatási szándék konkrét kinyilvánítása, bár Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára már nyilatkozott arról, hogy uniós forrásokat is fel lehetne használni a rendezéshez.
