„A célunk, hogy otthont adjunk a 2024-es játékoknak, izgatottá, egységessé és lelkessé teszi majd Párizs lakosságát, valamint egész Franciaországot, s a világ sportszerető közösségét” – jelentette ki Bernard Lapassett, a pályázat vezetője.
Párizs szándékát a CNOSF központjában jelentették be hivatalosan, az ünnepélyes eseményen számos francia sportoló is részt vett. A tervek szerint július 14-én Francois Hollande francia elnök és más vezető politikusok részvételével egy második ünnepségre is sor kerül.
Párizs 1900-ban és 1924-ben rendezett nyári olimpiát, az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es játékokra sikertelenül kandidált.
A mostani pályázat infrastrukturális költségvetését hárommilliárd euróra (900 milliárd forint), a további szervezési költségeket pedig 3,2 milliárd euróra becsülik, míg a kandidálásra a tervek szerint 60 millió eurót fordítanak.
Lapassett azt mondta, a létesítmények 60-80 százaléka már megépült, így a helyszínek döntő többségét nem újonnan kell felépíteni.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke áprilisban találkozott Francois Hollande elnökkel, s az egyeztetés után úgy nyilatkozott, „ha ez a pályázat ugyanebben a szellemben folytatódik, Párizs számára minden adott lesz ahhoz, hogy teljesen magabiztosan szálljon harcba a rendezési jogért”.
Kedd délelőtt a Fővárosi Közgyűlés határozatban kimondta, egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpia Bizottsággal (MOB) közösen, az Országgyűlés támogatásával nyújtsa be pályázatát a 2024-es eseményre.
Eddig Róma, Boston és Hamburg jelezte kandidálási szándékát. Pályázni idén szeptember 15-ig lehet, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB.
