„Fatális hiba lenne, ha az IAAF most pókerarcot mutatva mély hallgatásba burkolózna, vagy csupán arra igyekezne emlékeztetni, hogy a közelmúltban tömérdek pénzt költött a doppingvizsgálatok kiterjesztésére, és hogy a berkeiben mennyire hatékonynak bizonyult a biológiai útlevél bevezetése” – nyilatkozta Gyulai a Telekom Sporthírszolgálatnak. – „Ha vannak csontvázak a szekrényben, és ahogy a német televízió állítja, nem tucatjával, hanem százasával, akkor azoknak most kell kidőlniük, és nem akkor, amikor Coe vagy Bubka reményei szerint tiszta lappal átveszi a kormánykereket.”
A magyar sportvezető elmondta, hogy éppen Pitestiben volt – a Balkán Játékokhoz kapcsolódva vett részt egy ülésen, mások mellett az egyik IAAF-elnökjelölt, Sebastian Coe társaságában –, és a televízióban nézték az ARD riportműsorát, amely súlyos és tömeges visszaéléseket emlegetett egy meg nem nevezett forrásból származó excel-táblázatokra és titokban készült video- és mobiltelefon-felvételekre alapozva.
Az ARD és a sztorival hozzá hasonlóan vasárnap előrukkoló The Sunday Times című brit lap a riportját közép- és hosszútávfutók 2001 és 2012 között levett mintáinak eredményeire alapozta szakértők segítségével. A két médium jelezte, több mint 5000 atléta 12 ezernél is több teszteredményét kapták meg, és amint azt szakértőik elmondták, ezek közül több mint 800 versenyzőnek volt legalább egy abnormális értéket mutató eredménye. Ebben az időszakban kiemelt versenyen 146 érmet, köztük 55 aranyat nyertek olyanok, akik gyanúra okot adó mintát szolgáltattak.
A riportban hangsúlyozták, hogy a rendestől eltérő eredmények még nem feltétlenül, nem minden esetben doppingolás következményei, ám sok közülük olyan szinten eltér a normálistól, hogy az egyértelműen tiltott szerek használatára utal. Ráadásul némely esetben ezek az értékek már az egészségkárosodás veszélyét is felvetik.
Neveket sem az ARD, sem a The Sunday Times nem hozott nyilvánosságra, ám azt közölték, hogy a normálistól eltérő értéket produkálók több mint fele, összesen 415 sportoló orosz. Az is elhangzott, hogy a vizsgált időszakban nagy világversenyen érmet szerző orosz futók több mint 80 százaléka érintett a mostani ügyben, adott legalább egyszer gyanús mintát.














