– Benedek Tibor már a barcelonai vb-arany után azt mondta, nem feltétlenül mi vagyunk a világ legjobbjai, ezt Kazanyban a saját bőrünkön érzékeltük. Történt komoly változás a csapatok erősorrendjében az elmúlt 2 évben?
– Igen, rengeteg csapat fejlődött nagyot az utóbbi időben. Ott vannak például az ausztrálok. A szerbektől alig kaptak ki a csoportmeccsen, a bronzérmes görögökkel szemben pedig csak ötméteresekkel maradtak alul, majdnem a legjobb négybe jutottak. Nekünk is nagyon kevés hiányzott az elődöntőhöz. Persze a hatodik hely miatt el vagyok én is keseredve, de megpróbálom mindig a rosszban is a jót keresni. Azt mondom, nem feltétlenül baj, hogy így alakult a sorsunk, mert most mindenki leülhet, magába nézhet egy kicsit és elgondolkodhat azon, ő miben hibázott.
– A hazai rendezésű Vodafone Kupa vesztes döntője után úgy nyilatkozott, hogy reálisan nézve 5 csapat esélyes a világbajnoki címre Kazanyban, és mi is köztük vagyunk. Utólag is így látja?
– Abszolút. Arra azért nem gondoltam, hogy a szerbek ilyen szinten kiemelkednek a mezőnyből. Mindenkin átgázoltak, és ha komolyabban veszik a csoportmeccseket, még nagyobb arányú győzelmeket arattak volna. Picit ijesztő, amit műveltek, de erre mi egyféleképpen tudunk válaszolni: munkával, munkával és munkával. Mert az jól látszik, hogy minden csapattagtól több kell a jövőben.
– Az olaszokkal szemben hullottunk ki a negyeddöntőben, akikkel meglehetősen hektikus csatákat vívunk mostanában. A júniusi barátságos meccsen vertük őket, majd a Világliga-döntőben is simán győztünk. A Vodafone Kupán és a vébén viszont ők kalapáltak el minket. Szórakoznak velünk vagy van valami titkos fegyverük ellenünk?
– Nem szórakoznak velünk, az biztos. A Vodafone Kupán balkezes nélkül álltak fel és teljesen más taktikával játszottak, mint azt megelőzően, ez megzavart minket. A vébén a csoportból két vereséggel mentek tovább, és az amerikaiak ellen szerintem nem véletlenül kaptak ki. Minket választottak. Hatalmas önbizalommal ugrottak medencébe, és végül kikaptunk tőlük. Én ennek ellenére nem tartok tőlük, bármikor szívesen játszom velük. Most egyszerűen ők voltak a jobbak.
– Varga Dániel a vb utáni egyik interjújában úgy fogalmazott: a szerbek kétségtelenül a legjobbak, de a montenegróiak, horvátok, görögök, olaszok, amerikaiak, magyarok pariban vannak, nagyjából egy szintet képviselnek. Egyetért?
– Igen, a szerbek egyértelműen kiemelkednek, de mögöttük, a 2-8. helyen sorakozó válogatottak közül kis túlzás bárki bárkit megverhet. Magunkat azért egy kicsit előrébb veszem a hatodik helynél, ennél mi többet tudunk, és ezt be is fogjuk bizonyítani. Abban mindenki biztos lehet, hogy mostantól egy kis dühöt is bele fogunk vinni a vízbe. Persze csak a szabályok betartásával.
– A saját teljesítményét hogyan értékeli?
– Nem könnyű értékelnem magam, szerintem közepesen pólóztam. Hoztam az átlagot, a bravúrokat viszont nem. Azok pedig kellettek volna az olaszok és a montenegróiak ellen. Annyira sajnos nem vagyunk jók, hogy kapusbravúrok nélkül simán bemasírozzunk az elődöntőbe, szóval nagy szükség lett volna rájuk. Most nyaralok, de ha visszatértem a klubomhoz, akkor a kapusedzőnkkel, a válogatottnál pedig Gergely Istvánnal átbeszéljük majd, hogyan lehetne ezen javítani.
– Azt mondja, nem könnyű értékelnie magát. Ehhez azért gondolom az is hozzájárul, hogy az egész védekezésünk gyenge volt a vébén. Egy-egy könnyelműen bekapott gól után számon kérte a blokkok hiányát, de olyan is volt, hogy majdnem kettéharapta a kapufát idegességében. Úgy tűnt, hiányzik a korábban tapasztalt összhang.
– Ez valóban így van, egy kapus csak akkor tud kiemelkedőt nyújtani, ha a kinti védőmunka is megfelelően működik. Kazanyban ez nem valósult meg, a hibákból egész komoly anyag összejött, amit majd vissza tudunk nézni felvételről. Lesz miről beszélnünk. Először azonban mindenkinek saját magában kell önvizsgálatot tartania. Bár olyan véleményt is hallottam, hogy a hatodik hellyel kiestünk az elitből, én nem érzem így. Ez most egy figyelmeztetés volt.
– A keret adott, nem voltak sérültjeink, sőt Szívós Márton visszatért a csapathoz. Így kell nekivágunk a jövő évi szerbiai Eb-nek, és valahogy még ki is kéne jutni Rióba. Mik a távlati tervei?
– Bejutni az Eb-döntőbe és természetesen megnyerni az Európa-bajnokságot, mert utána már egyre nehezebb lesz olimpiai kvótát szerezni. Ahogy már említettem, rengeteg jó csapat van, ilyen szempontból a vízilabda egyre inkább kezd hasonlítani a kézilabdához. Az első két-három csapat kiemelkedik, az utánuk jövő 5-6 pedig bármikor megverheti a másikat. Fel kell kötni a nadrágot!
