Hallott már a világklasszis Kirejevről, a magyarok végzetéről?

A mi hibánk, hogy naggyá tettük az orosz kapust. Dujsebajev magára vállalja a vereséget.

Gabay Balázs
2016. 01. 18. 19:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tudják ki az a Viktor Kirejev? Egy világklasszis kapus, amit legalábbis a magyarok ellen művelt a lengyelországi Eb második meccsén, nehéz más jelzővel illetni. Hogy miért nem tudtunk eddig szinte semmit róla? Azért, mert alapvetően a közelében sincs a világ elitjének, csapatával, a szentpétervári HC-val a Bajnokok Ligája árnyékában megbúvó Challenge Kupában vitézkedik, sőt olykor még ott sem kezdő.

Ennek ellenére a csoportrangadó elejétől fogva sorra tolta ki a magyar lövéseket, mintha az elmúlt három napot Nagy Lászlóék repertoárjának videóelemzésével töltötte volna. A mieink nemcsak a kaput támadták bágyadtan, valamilyen oknál fogva az egész támadójátékunk csődöt mondott. Összesen 8 technikai hibát vétettünk az első 30 percben: ha nem Bodó lépett ki a pályáról a labdával, akkor Schuch fordult bele ziccerben az emberbe, vagy éppen Faluvégi kezéből csúszott ki a játékszer. A hetesek pedig

A büntetőzéssel az elmúlt években nem volt különösebb problémája a férfiválogatottnak: Császár Gábor, Harsányi Gergely vagy éppen Iváncsik Gergő biztos kézzel hajította be a heteseket. Az Európa-bajnokság előtti tesztmeccsek óta azonban kristálytisztán látszik, hogy ezen a téren komoly problémáink lesznek. Montenegró ellen még nem nyomtak annyit a latba a kihagyott büntetők, az oroszok ellen már igen. Pásztor, Iváncsik és Hornyák sem tudott túljárni Kirejev eszén, ami egy ilyen meccsen vétkes bűn: pont kettővel kevesebb hetest kellett volna hibázni, hogy megnyerjük a csatát.

A második félidőre négygólos hátránnyal fordultak Bodóék, hogy aztán reményt csaljanak a szívekbe, de csak néhány rövid percre. A nagy rohanásunknak nyögés lett a vége: ahelyett, hogy kihasználtuk volna a 3-0-s menet jelentette lélektani lehetőséget, újra összeestünk, és ennek még az olykor nagyszerű védéseket bemutató Bartucz sem tudott gátat vetni. Egy az egyben nem tudtuk feltartóztatni a Vardar Szkopje két klasszisát, Gorbokot és Dibirovot, elöl pedig a már egekbe magasztalt Kirejev kapkodta le a magyar próbálkozásokat. Teljesítményéről mindent elmond, hogy 10 perccel a vége előtt 47 százalékon állt a védési hatékonysága, ami világversenyen egészen döbbenetes szám.

Az utolsó öt percben már hiába nyitottuk meg a védekezésünket – ezt többször is próbálgattuk meccs közben –, és jöttünk fel 1 gólra, Torgovanov legénysége megtartotta minimális előnyét, és ezzel fontos 2 ponthoz jutott.

A hétfői vereségben nem az volt a fájó, hogy nehezen tudtuk tartani az orosz átlövőket vagy éppen a beállós Csernyojvanovot, hanem az, mennyire alulmúlta magát a csapat a Montenegró ellen látottakhoz képest. Ezt az arcát a felkészülési találkozókon már megmutatta a válogatott. Ha nem vált idő előtt mosolygósra, csúnya Eb vár ránk, a középdöntőben ugyanis az orosznál csak erősebb ellenfelek várnak ránk.

Talant Dujsebajev egészen őszintén nyilatkozott a lefújását követően az M4 riporterének, egy személyben vállalta a felelősséget a kudarc miatt.

„A támadójátékunk az oka a vereségnek. Hét lerohanásgólt szerezett az ellenfél a rontott támadásainkból. Az egy-egy elleni játékhelyzetek során sokat hibáztunk. Én vagyok a hibás a vereség miatt, én készítettem fel a csapatot. Nagyon csalódott vagyok a vereség miatt.”

Nem leplezte szomorúságát Nagy László sem, aki a végére azért megszórta magát, öt góllal zárt.

„A heteseket és a tiszta helyzeteket sem dobtuk be, ez van. Az előzetesen megbeszélt stratégiát nem tartottuk be, így pedig nem lehet meccset nyerni. Egyszerűen fegyelmezetlenek voltunk. Ma ennyire tellett, kár érte. Nem érzem, hogy az edző felelőssége ez a vereség, jól fel voltunk készítve, csak nem azt csináltuk, amit kellett volna.”

Az első felnőtt világversenyén bemutatkozó Bartucz László remekül szállt be, védései viszont nem leheltek életet a magyar támadásokba.

„Nem értem a teljesítményünket. Támadásban gyorsan eladtuk a labdákat, a végére pedig hiába erősítettünk, újra buta gólokat kaptunk. Kirijev sem egy isten, lehetett volna gólt lőni neki, ha nem úgy megyünk előre, mint egy vak légy.”

Szerdán folytatás Dánia ellen az utolsó csoportmeccsen, 20.00-kor.

Férfi Európa-bajnokság, Lengyelország, 2. forduló:
D-csoport:
Oroszország–Magyarország 27-26 (14-10)
Gdansk, játékvezetők: Nikolov, Nacsevszki (macedónok)
Kiállítások: 12, ill. 6 perc.
Hétméteresek: 4/3, ill. 5/2

Oroszország: Bogdanov, Kirejev (kapusok), Atman 1, Buzmakov, Dibirov 6 (1), Cseliscsev, Csernoivanov 4, Csipurin, Dasko, Gorbok 5, Kalaras 1, Kovaljev, Selmenko 6, Siskarjev 1, Szoroka 1 (1), Zsitnyikov 1. Szövetségi kapitány: Dmitrij Torgovanov.

Magyarország: Mikler, Bartucz (kapus), Ancsin 2, Bánhidi 1, Bodó 2, Borsos, Faluvégi 1, Gazdag, Hornyák 2 (1), Iváncsik G. 3, Jamali 6, Nagy K., Nagy L. 5, Pásztor Á. 4 (1), Schuch, Zubai. Szövetségi kapitány: Talant Dujsebajev.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.