Fokozott biztonsági intézkedések jellemezték a női kézilabda BL négyes döntőjének első meccsét, a Papp László Budapest Sportaréna környékére és a küzdőtérre is ez volt a jellemző, így a pályán sem volt könnyű dolguk a támadó jellegű játékosoknak az első elődöntőben. Olyannyira nem, hogy az ötödik percig nem is tudtak gólt lőni, de még igazából helyzetbe se kerülni a csapatok az arénát háromnegyedig megtöltő fanatikus közönség előtt, amelyből a győri többség külön szeretettel köszöntötte a podgoricai Milena Rajcevicet, aki egykor Knezevic néven fejelte le Görbicz Anitát.
Ambros Martín három magyar mezőnyjátékossal kezdett, Kovacsics Anikó mozgatta a csapatot Groottal, a széleken Hársfalvi Júlia és Orbán Adrienn tűnt fel. Idővel a góljaival is feltűnt a két szélső, többek között ez volt a különbség a tavalyi és a tavalyelőtti BL-győztes között az első félidőben: míg az ETO több pontról is veszélyesnek bizonyult az idegesség levetkőzésére alkalmas első tíz-tizenöt perc után, addig a Podgorica csak a két bombázóját, Neagut és Bulatovicot erőltette.
Grimsbö kapus kockázatos, de pontos indításait ballal is tökéletesen kezelte Löke, és rendre értékesítette, aztán lehetetlen helyzetből bebrusztolta magát ziccerbe. A 19. percben vezetett először az ETO, innentől kezdve viszont átvette az irányítást. Az előnyhöz gyakran emberelőny is társult, a montenegrói vendégek előszeretettel rángatták a földre a győrieket, az egyik ilyen eset után Petrovic magától vonult kifelé, meg sem várta, hogy mit ítélnek az osztrák bírók. A félidei 11-8-as ETO-vezetés azért is volt biztató, mert a mieinknél hat játékos is képes volt akciógólra, ellenben a vendégeknél mindössze három. A kiválóan működő ETO-védelem csak az átlövéseknek engedett valamennyi helyet.
Fordulás után nem sokáig volt ilyen örömünk. Megérkeztek a betörések, először a vendégek támadójátékában, az említett Rajcevic mindjárt bevágott belőle egyet emberelőnyből, amelyben Amorim kiállítása miatt játszottak a vendégek. Annyira lábra kaptak ettől, hogy 4-0-s sorozattal kezdték a második félidőt, vagyis visszavették a vezetést pillanatok alatt.
Kovacsevics Anikó betörésgólja jelentette az áttörést a győri oldalon, innentől kezdve valahogy megint beindult a gépezet. A fordulatos csatában újabb tíz perc elteltével megint hárommal vezetett az ETO. Sulland továbbra is magabiztosan értékesítette a hétmétereseket, betalált végre Amorim is, és megint újra összeállt a védekezés, aminek egyik jele volt, hogy labdát szerezve gyors ellentámadást tudott vezetni a magyar együttes, Broch nem is hagyta ki a ziccert a végén. Amikor elakadt a támadójáték, nagyon kellett Groot harmadik gólja átlövésből. Időnként hiányzott viszont az ETO-ból egy balkezes lövő, Kovacsics játszott jobbkezesként ezen a poszton, de így is tudott egy újabb fontos gólt lőni, amivel kettő lett a különbség. Rajcevic lehetetlen helyzetből hozta fel egyre a vendégeket hat perccel a vége előtt, Martín edző időt kért, érezni lehetett, hogy a kevés gól miatt ebben a periódusban akár már a háromgólos fór is döntőt érne.
Amorim átlövése kétgólos előnyt jelentett, kellett egy Grimsbö-bravúr, Groot bevágta önmaga ötödik gólját, viszont így is csak egy volt a különbség az utolsó percen belül. Petrovic rontott a jobb szélről, a lelátón kötött ki a labdája, így maradt az egy. Kovacsics tíz másodperccel a vége előtt, egy picit korábban a kelleténél el akarta dönteni a csatát, nem sikerült, a vendégek időt kértek. Egy technikai hiba miatt viszont elveszítették a labdát, ami azt jelentette, hogy 21-20-as győzelmének köszönhetően vasárnap este a Győr a döntőben folytathatja. Ellenfele a román CSM Bucuresti lesz, miután 27-21-re legyőzte a macedón Vardar Szkopjét.
Eredmény, elődöntő:
Győri Audi ETO KC–Buducnost Podgorica (montenegrói) 21-20 (11-8)
A Győr gólszerzői: Löke 4, Sulland 4/4, Groot 4, Amorim 3, Kovacsics 2, Görbicz 1, Hársfalvi 1, Knedlikova 1, Broch 1.
