Az oroszok az utolsó pillanatig remeghetnek Rióban

Az olimpiai bizottság szívesen másra tolná a kizárás felelősségét, de végül neki kell majd döntenie.

A McLaren-jelentés egyesek – főleg az oroszok – szerint ugyanakkor ingatag lábakon áll. A „vádirat” ugyanis annak a Grigorij Rodcsenkovnak a tanúvallomására épül, aki a moszkvai doppinglabort vezette 2005 és 2015 között, jelenleg is eljárás folyik ellene emiatt. A férfi még időben dobbantott, az általa kirobbantott botrány következményei elől menekült az USA-ba, mint mondta, veszélyben érezte az életét. Aztán az olimpia előtt pár héttel úgy gondolta, előrukkol a fenti részletekkel. Állítása szerint nem csak mintákat tüntettek el, és cseréltek ki a laborokban, de volt, hogy ő maga öntött tiltólistás keverékeket orosz női és férfi sportolók alkoholos italába. Jegyezzük fel: a McLaren-jelentéshez több személy vallomását rögzítették, metaadatokat, e-maileket fésültek át.

Rodcsenkov úgy véli, a 2010-es vancouveri téli játékokon látott gyenge orosz szereplés miatt döntöttek úgy „odafent”, hogy kicsit megtolják a szekeret. Sikerült: Vancouverben mindössze három aranyat szereztek, és a 11. helyen végeztek az összesített éremtáblázaton, Szocsiban viszont tönkreverték a világot. 33 érmükből 13 volt arany, természetesen övék volt az éremtáblázat első helye is.

Reakciójában egyébként Vlagyimir Putyin is azzal védi Oroszországot, hogy nem egyetlen ember tanúvallomása alapján kellene eldönteni, hogy egy egész nemzet sportolói részt vehetnek-e a nyári játékokon. A tét ugyanis immár az, hogy az augusztus 5-i olimpiai megnyitón ott lesz-e a Maracanában az orosz zászló vagy sem. Példátlan eset volna, ha tiltólistás szerek használata miatt egy ország összes indulóját kizárnák, vagyis kollektív büntetést alkalmaznának. A NOB pont ennek elkerülésére döntött úgy júniusban is, hogy néhány atléta doppingügye miatt nem fogja elmeszelni a sportág összes orosz indulóját. Olimpiáról eddig csak politikai okokból hiányoztak országok. 1980-ban a moszkvai játékoktól 81 ország versenyzői maradtak távol az afganisztáni szovjet bevonulás miatt, négy évvel később pedig a Szovjetunió és a szocialista blokk, benne Magyarország bojkottálta a Los Angeles-i olimpiát.

Éppen a hatalmas téttel bíró precedens miatt óvatosak Lausanne-ban is. A NOB kedden közölte, kiértékeli a McLaren-jelentést, majd megvizsgálja a jogi lehetőségeket. Úgy tűnik, próbálják tolni az eltiltás jelentette felelősséget, ugyanis megvárják, mit dönt a CAS (nemzetközi Sportdöntőbíróság) az orosz atléták 2015-ös doppingügyében csütörtökön.

Az olimpiai bizottság a következő jogi előírások alapján dönthet: a WADA kódexe kimondja, hogy ha valaki megsérti a doppingellenes szervezet előírásait, írásbeli indoklást nyújthat be hozzájuk. Ezt megvizsgálják, és még mindig dönthetnek úgy, hogy ideiglenesen mentesüljön a vétkes az eltiltás alól. Ezenkívül következmény lehet még „a WADA-n belüli tisztségek és pozíciók elvesztése; egy országban nemzetközi rendezvény megtartására való jelöltség jogosultságának hiánya vagy meg nem engedhetősége; nemzetközi rendezvények törlése; szimbolikus következmények és más következmények az olimpiai charta értelmében”. Ezek ellen a CAS-nál lehet fellebbezni. Az olimpiai charta a semmit írja körül doppingtémában, a lényeg, hogy be kell tartani a WADA kódexében leírtakat. Azt azért a dokumentum legvégén rögzítik: ha a NOB etikai kódexét bárki megsérti, azt a NOB végrehajtó bizottsága zárhatja ki, függesztheti fel működését, vonhatja vissza érmeit.

A végrehajtó bizottság két nappal az olimpia előtt gyülekezik majd Rióban, itt kell meghoznia a végleges döntést. 339 orosz olimpikon gombóccal a torkában várhatja a határozatot – szintén a helyszínen.