Dobásra termett a magyar

Márton Anita élete, Kővágó Zoltán idei legjobbját érte el a Gyulai Memorialon.

A szolnoki atléta a szombathelyi dobóedzők tanácsait kérte ki, július elején hatodik lett az Eb-n, most pedig 67,13-dal idei legjobbját érte el, és minden vetélytársát legyőzte. Egy ilyen dobással olimpiai érmet is lehet már nyerni.

Riói medált lehet szerezni azokkal az eredményekkel is, amellyel a férfiak és a nők legrövidebb távján végzett a győztes Székesfehérváron. Ami férfiaknál a 10, az a nőknél a 11 másodperc, vagyis az álomhatár, amit ha áttör valaki, felkapja a fejét a sportág. Jamaica olimpiai bajnok váltójának tagja, Asafa Powell már majdnem százszor futott százon 10 másodpercen belül, ez tegnap is sikerült, de az első helyhez nem volt elég. A dél-afrikai Akani Simbine 9,89-cel nyert. A nőknél is Afrika vitte el a pálmát, mégpedig a nigériai Blessing Okagbare, aki 10,92-nél állította meg az órát. Az elefántcsontparti Marie-Josee Ta Lou három századdal szorult mögé, míg a később távolugrásban is induló univerzális amerikai atlétanő, Tianna Bartoletta két századdal csúszott a 11 másodperces határon kívülre.

A 110 méteres gátfutásban Aries Merrittet, az amerikaiak olimpiai bajnokát és világcsúcstartóját nem láttuk, bár még vasárnap délután fenn volt a rajtlistán. Eb-ezüstérmesünk, Baji Balázs 13:33-mal lett aranyérmes, ami azt jelenti, tartja nagy formáját (másfél hete, az Európa-bajnokságon futott magyar csúcsa csak öt századdal jobb).

Azok is jól jártak a Bregyó közi sportcentrumban, akik az első kanyarban, nappal szemben kaptak helyet. A túlsó kanyarban versenyző Márton Anita dobásait ugyan csak a kivetítőről láthatták, ellenben közelről figyelhették, amint a bahamai Donald Thomas harmadikra, utolsóra átrepül a 237 centiméter felett. Egy hátraszaltóval gyorsan megünnepelte a sikeres kísérletet, amelynél nagyobbat idén csak ketten ugrottak világszerte.

A két legkegyetlenebb versenyszám, a 400 és a 800 maradt a végére, de nem ezért. Hanem mert ezeken láthattuk a két legismertebb atlétát, a grenadai Kirani Jamest és a kenyai David Rudishát. Mindezt már a lelátó harmadik sorából nézte Pawel Fajdek is, a közönség nagy örömére. Kirani James hatalmas lépteivel már az első kanyarból kifutva vezetett 400-on, és most sem merevedett el a végére, 44,62-vel nyert.

Rudisha rajtja előtt is autogramért nyújtogatták papírjaikat gyerekek a korlát mögül, „Gyere ide, Rusidha!” kéréssel fordultak a világcsúcstartóhoz, aki ezekben a koncentrált pillanatokban is volt annyira ember, hogy rájuk mosolyogjon. Aztán egy iramot diktáló nyulat üldözve 1:43,37-tel a világ idei legjobbját érte el.

De nála is a mozgása volt az igazi látvány. A szintén olimpiai és világbajnok Kirani Jameshez hasonlóan szinte végigsprinteli a távot, pedig nem egy, hanem két kört kell megtennie.

Pawel Fajdek (lengyel), a férfi-kalapácsvetés győztese: „Miután vasárnap elkaptam egy vírusfertőzést, még az is kérdéses volt, egyáltalán indulni tudok-e a versenyen. Ehhez képest nyolcvan méter felett dobtam, ami örömmel és bizakodással tölt el.”

Pars Krisztián olimpiai bajnok kalapácsvetőnk, aki 9. lett: „Sajnos a derekam is beállt, pedig az edzések alapján 75-76 méter elérésére képesnek éreztem magam. Sajnos ez az eredmény borzasztó. Gyerekkoromban dobtam utoljára ekkorákat. Az elmúlt tizenhárom év komoly nyomokat hagyott a testemben, s most nem tudok megfelelni az elvárásoknak. Edzőmmel azon leszek, hogy Rióban képes legyek legalább 78 métert dobni.”

Kővágó Zoltán, a férfidiszkoszvetés győztese: „Az idei legjobbamat dobtam egy fontos versenyen, úgyhogy elégedett vagyok. Készültünk erre a viadalra, és igyekeztem mindent megtenni, sikerült.”

Baji Balázs, a férfi 110 méteres gátfutás győztese: „Fantasztikus volt a közönség, én pedig csak futottam, ahogy tudtam. Örülök a győzelemnek és annak is, hogy elég jó idővel nyertem.”

Akain Simbine (dél-afrikai), a férfi 100 és 200 méteres síkfutás győztese: „Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy ilyen fantasztikus mezőnyben nyerni tudtam mindkét sprintszámban. Kíváncsi voltam, hogy a testem hogy reagál egy ilyen terhelésre, és ez a két győzelem pozitív visszajelzés a számomra. Ez a siker nagy lökést ad a riói olimpiára, ahol szeretnék meglepetést okozni.”

Blessing Okagbare (nigériai), a női 100 méteres síkfutás győztese: „A fegyelmezettség és a rengeteg munka eredménye ez a siker. A hajrám kifejezetten jól sikerült. Most egy kicsit fáradt vagyok a sok utazás miatt, de Rióban, remélem, tovább tudom az időeredményemet javítani.”

Veronica Campbell-Brown (jamaicai), a női 200 méteres síkfutás győztese: „Fantasztikus érzés itt versenyezni, és úgy tűnik, tényleg nyerni járok Magyarországra. Minden szempontból jól alakul az olimpiai felkészülésem, és bízom benne, hogy az itt elért első helyem egy felvezetése volt a riói aranyérmemnek.”

Nia Ali (amerikai), a női 100 méteres gátfutás győztese: „Nagyon jól éreztem magam Magyarországon, és ez a verseny tökéletes felkészülés volt Rióra. Az olimpiáról is szeretnék bajnokként távozni, és a formámat tekintve nem is vagyok rá esélytelen.”

Kirani James (grenadai), a férfi 400 méteres síkfutás győztese: „Versenyezni szerettem volna még egyet Rio előtt, hogy lássam, hol tartok. A mostani teljesítményemmel elégedett vagyok, de sokat kell még a hátralévő időben dolgoznom azért, hogy megvédhessem az olimpiai bajnoki címemet.”

David Rudisha (kenyai), a férfi 800 méteres síkfutás győztese: „Nagyon elégedett vagyok a teljesítményemmel, éppen így kell futni az olimpia előtt egy-két héttel. Folyamatosan fejlődik az időeredményem, és nem titok, de a csúcsformámat Rióban szeretném elérni. Mert ott is nyerni szeretnék.”