A Törekvés SE 31 éves vívója egész nap remekül teljesített, a hatos csoportjából három győzelemmel és két vereséggel lépett tovább a legjobb nyolc közé, ahol 15-10-re verte a francia Ludovic Lemoine-t.
Az elődöntőben az a görög Vaszileiosz Dunisz következett, aki veretlenül zárta a csoportkört, többek között Osváthot is 5-2-re megverte. Sikerült a visszavágás, az újabb meccs 15-12-vel végződött, így a magyar vívó bekerült a döntőbe. A fináléban az ukrán Andrij Demcsuk volt az ellenfél.
Bár a Carioca 3-as csarnokban messze nem volt telt ház, a mintegy 1500 néző remekül szórakozott, a rendezők jobbnál jobb zenékkel gondoskodtak a remek hangulatról, a közönség pedig partner volt, táncoltak, tapsoltak, énekeltek a nézők a döntő felvezetéseként.
Az Osváthot Rióban segítő edző, Pákey Béla világklasszis kardvívónak jellemezte Demcsukot, aki igazolta is a hírét, ugyanis nagyon gyorsan és magabiztosan vívott, sorra adta a tusokat, így pillanatok alatt 10-3-ra elhúzott. A magyar mindent megpróbált, de erejéből csak a szépítésre futotta, az ukrán végül 15-8-ra nyert, Osváth pedig második helyen végzett.
Ezzel övé a magyar küldöttség ötödik riói érme, egyben a harmadik ezüst.
A szatmárnémeti születésű Osváth ígéretes vívó volt, bekerült a román válogatottba is, egy sérülés azonban kettétörte a pályafutását. Több műtét után egy 2008-as baleset óta nem tudja behajlítani a jobb lábát. A parakarrierje már Magyarországon indult: paralimpiai bronz- (2012, London, tőr), világbajnoki ezüst- és Európa-bajnoki aranyérmes.
„Bár elvesztettem a döntőt, nagyon boldog vagyok, nem is gondoltam volna, hogy el tudok idáig jutni a mai nap folyamán. Amikor május-június körül kiderült, hogy milyen csoportban leszek, azt mondtam, ez nagyon erős” – nyilatkozott Osváth Richárd. „Aztán kicsit borult az, amit én gondoltam, hiszen az olasz ellen győzelemre számítottam, majd kikaptam, a címvédő kínait viszont nagy meglepetésre sikerült legyőznöm. Az a francia, akivel a negyeddöntőben vívtam, eddig mindig megvert, most valahogy sikerült meglepnem. És talán a tét megnyomta őt. Az elődöntő aztán felemás volt, a görög vezetett 8-5-re és 9-6-ra is, izgalmakkal teli küzdelem volt, szerencsére többet hibázott, mint én, és éreztem, hogy most bele kell adni mindent. A csoportban kikaptam tőle, az ott tapasztaltakat viszont hasznosítottam az elődöntőben. A finálé aztán már sima volt, gratulálok az ellenfelemnek!”
A magyar sportoló azt mondta: a legjobban valószínűleg 16 hónapos Áron fia fog örülni az éremnek, amelyet hazavisz Rióból, ráadásul a medál rázásra hangot ad, így a kisfiú biztosan jól szórakozik majd vele.
