Újabb fordulón van túl a Las Vegas-i NBA Summer League – írja a BB1.hu. Mint a honlap beszámol róla, a Boston Celtics hajnalban 70-64-re legyőzte a Portland Trailblazerst, a magyar válogatott erőcsatára, Rosco Allen csereként beállva 4 perc alatt egy tripláig jutott.
Korábbi értesülés szerint az egyébként a spanyol élvonalban légióskodó kosaras aláírt a Bajnokok Ligája-címvédő Teneriféhez, így ha eddigi klubja, az Obradoiro nem kívánja megtartani, klubot cserél. Mint az NSO fogalmaz: a spanyolországi szerződések NBA-kilépési lehetőséget tartalmaznak, azaz tengerentúli hívás esetén a Budapesten született és felnőtt Allen az ottani elitligában folytathatja.
Rosco ellen neve és munkaadói hallatán gyanút foghatunk, hogy semmi köze hazánkhoz, amolyan zsoldos katonaként szerezte meg a magyar válogatott, de nem így van. Budapesten született, és mint egy öt évvel ezelőtti interjúban a Kezdo5.hu-nak fogalmazott:
„Magyarország egyértelműen az otthonom. Ott nőttem fel, ott tanultam meg mindent, s itt lett a szerelmem a kosárlabda.
Az édesanyám nagyon büszke a magyarságára és én ezt becsületben akarom tartani, illetve örömet szeretnék szerezni neki. Hetente vagy kéthetente hívni szoktam a nagymamámat, vele magyarul beszélgetek.”
Rosco Allen nálunk is nőtt fel, mint az interjúban fogalmazott: „Kezdetben fociztam, mint szinte mindenki más, ez az első számú sportág Magyarországon, tehát mindenki szereti is. Nem voltam benne túl jó, így kapus lettem. Nem voltam túl ügyes lábbal, ezért gondoltam úgy, hogy jobb lenne olyan pozícióban játszanom, ahol használhatom a kezeimet. Ezek után édesapám csak annyit mondott: »Fiam, imádom, hogy focizol és csinálhatod is tovább nyugodtan, csak sajnos én túl sokat nem tudok benne segíteni neked«. Ő mondta, hogy kosaras volt és ha ki akarom próbálni ezt a sportágat, akkor abban mindenképp tud segíteni. Szóval így kezdődött minden. Anyukám szintén kosarazott a középiskola alatt, de azért ő nem olyan szinten játszott, mint az apukám.
Mikor először az Államokba költöztem, akkor az egy igazi kultúrsokk volt a maga nemében.
Teljesen más volt – nappal és éjjel egyaránt. Persze ahogy teltek az évek, megszoktam. A kosárlabdát tekintve egész nagyban hasonlít a helyzet mindenhol, csak egy kicsi stíluskülönbség van már abban, ahogy játsszák ezt a játékot. Azt mondanám, hogy itt sokkal több figyelem esik az egyéni labdás helyzetmegteremtő képességre és a hasonló dolgokra, Budapesten pedig sokkal inkább a dobásokról szólt a történet. Ez egy olyan olyan dolog volt, amihez alkalmazkodnom kellett és bele is kellett szoknom a közegbe.
