Más kérdés, hogy majdnem ötven éve nem nyert Eb-meccset a válogatott, és a csehek ellen is inkább az ellenfél számít esélyesnek, soraiban az NBA-s Washington Wizards játékosával, Tomás Satoranskyval. De mégis, ez számunkra az első nyerhető meccs, a másik pedig holnap jön, a románok ellen. A múlt heti két vereség (a horvátok majd a montenegróiak ellen) után két győzelem jelentene Isztambult vagyis nyolcaddöntőt a mieinknek a kolozsvári csoportból. (A kosár Eb-t négy helyszínen, Isztambulban, Helsinkiben, Kolozsváron és Tel-Avivban rendezik.)
Mi is ezért a két napért, ezért a két meccsért jöttünk Erdély szívébe, a waze által okosan vezetve ismeretlen, de jól járható utakon, mintegy hét órán át Budapestről. (Ki ne tudná, errefelé autópálya nincs, miért is lenne, az egyelőre Dél-Erdély privilégiuma.)
Kicsi, viszonylag takaros belvárosi hotelünkben a kosarasnadrág és a kosarasmez hozzátartozik a vendégek egy részének állandó öltözékéhez.
Telt ház (még) nincs a szállodában, és egyelőre túlzás lenne azt állítani, hogy a város az Eb lázában ég. Ez persze magyarázható azzal is, hogy a csoport leggyengébb alakulata az eddigiek alapján is a román. Az első fordulóban a csehek 83-68-ra verték meg a házigazdát, kapásból lenullázva a továbbjutási esélyeit. A hat csapatból ugyanis a magyar, a cseh és a román pályázhatott a negyedik továbbjutó helyre (a favoritok a riói bronzérmes spanyolok), de az első forduló alapján a románoknak arra sem nagyon maradt sanszuk, hogy egy körbeveréssel továbbmenjenek. Csak akkor lehet némi reményük, ha mi most megverjük a cseheket – ahogyan egyébként számunkra is ez az egyetlen sansz.
Egy reggeli séta alapján a város szívében azért nem nehéz találkozni magyarországi magyarokkal, akik a kosár-Eb-ért jöttek, Mátyás szobránál atletikus alkatú fiúkkal megáldott családok fotózkodnak, a testméretekből is kitalálni a sportágat.
Egyéb jel viszont különösebben nem utalt arra, hogy jelenleg a világ legjobb játékosainak részvételével (mint a spanyol Gasol testvérek) itt egy Eb zajlik a világ egyik legnépszerűbb csapatjátékában:
miután a Szamos mentén gyönyörű parkon át – párhuzamosan az Arany János utcával – eljutottunk a Polivalenta-csarnokhoz, csupán az arénától pár méterre hirdeti tábla az egyébként hatalmas nemzetközi eseményt.
Mire megérkeztünk, az eső elállt, gyerekek lepték el a szabadtéri kosárpályát. A nyolcezres csarnok első látásra tökéletes helyszín, a körülményekre sem lehet egy rossz szavunk sem, már csak az kell, hogy győzzenek a magyarok.
Ma is, holnap is. A magyar szövetség tájékoztatása szerint van még jegy holnapra is, az interneten és a helyszínen is megváltható. A szervezet eredetileg alig több mint ezer jegyet kapott a szervezőktől, de a románok elleni csatára akár négy-ötezer magyar is ellepheti az arénát, hazai hangulatot varázsolva.
Persze előbb a cseheket kell megverni. Sztojan Ivkovics szövetségi kapitány hároméves volt, amikor legutóbb, 48 éve Magyarország Eb-meccset nyert. Itt az ideje az újabb sikernek.
