Az országos doppingellenes szervezeti feladatokat ellátó MACS első embere az után nyilatkozott az MTI-nek erről, hogy a német ARD csatorna dokumentumműsora nyomán a WADA eljárást kezdeményezett. A filmben elhangzottak szerint az ázsiai országban az 1980-as és 1990-es években szisztematikus, központilag irányított doppingolás folyt. A megszólaló kínai orvos, Hszüe Jin-hszian, aki a nyolcvanas években több sportág válogatottja mellett is dolgozott, arról beszélt, hogy szerinte tízezer sportoló volt érintett a doppingolásban.
„Nem fogadtam volna arra, hogy Kína lesz a következő, amelyet vizsgálni fog a WADA, de nem azért, mert azt gondoltam, hogy ott mindig minden rendben van, hanem mert az zárt világ.
Csak hát egy hetvenkilenc éves kínai szakember kiszabadult és elmenekült Kínából, hogy most Németországban, ugyanannál a berlini televíziónál robbantson bombát,
amely az orosz ügyet is feltárta” – mondta Tiszeker Ágnes. Emlékeztetett arra, hogy 2015 végén Oroszország esetében a WADA „nagyon belenyúlt, és ő maga sem gondolta, hogy ilyen elképesztő manipulációt, állami asszisztálás mellett zajló doppingolást fog feltárni”.
Hozzátette: a vizsgálódás nyomán kiderült, hogy számos sportág, az egész nemzeti doppingellenes szervezet érintett Oroszországban. Ennek lett a következménye, hogy felfüggesztették, leminősítették az országot, bezárták a moszkvai labort, s nem engedték ki sportolóik egy jelentős részét a riói olimpiára.
„Ami Kínát illeti, a doktornőt állítása szerint azért rúgták ki, mert az 1988-as szöuli játékok előtt megtagadta, hogy tiltott szereket adjon a versenyzőknek. Ő most az ARD-nek csakis a nyolcvanas-kilencvenes éveknek az érmeiről és kínai sportolóiról beszélt, amire
a WADA csakis úgy reagálhatott, hogy felállít egy vizsgálóbizottságot, amely nyomozni kezd, adatokat, információkat fog gyűjteni, de én úgy gondolom, itt nem áll meg a történet”
– fogalmazott a MACS vezetője, hozzáfűzve, hogy a kínai orvos vigyázott nagyon, mert a jelen sportolóiról egyáltalán nem beszélt.