Hamisítatlan retró Nyilasi Tiborral

Egyaránt mérsékelt teljesítményt nyújtva a Vidi egy-, a Ferencváros pedig kétgólos előnyt szerzett a visszavágóra a labdarúgó Magyar Kupa nyolcaddöntőjében a harmadosztályú Taksony, illetve az NB I-es Kisvárda ellen.

Loic Nego, a Vidi honosított szélsője és a taksonyi Tárkányi Gergő grimaszol a labdáért Fotó: MTI/Illyés Tibor

– Kérsz egy tányér babgulyást?

– Kösz szépen, ebédeltem.

– Ne viccelj, ne kéresd magad!

Egy perc sem telik bele, s már a levest kanalazom. Futballmeccsen nem éppen szokványos jelenet. Hát még ha hozzáteszem, hogy a „pincér” nem más, mint Nyilasi Tibor.

S hogy kerül „Nyíl” a Taksony–Video­ton Magyar Kupa-mérkőzésre (­amúgy Dunaharasztiba, mert a szomszédvárban rendezik a találkozót)?

– Az egyik kedves ismerősöm idevaló, ő hívott, örömmel jöttem, mert sok fradista él errefelé – feleli Nyíl, s a szavait alátámasztandó a ­taksonyiak zöld-fehérben feszítenek. Hamarosan előkerül a jó barát is, „Joci”, aki arról ismert, hogy az egész hátát elborító Fradi-címert tetováltatott magára, Albert Flórián és Nyilasi Tibor arcképével ékesítve.

Nyíl fesztelenül fotózkodik, elbeszélget bárkivel, aki hozzálép; mondhatnánk, jól feltalálja magát ebben a miliőben. De nem azért, mert jól nevelt.

– Biztosan jó a mai modern futball, én is követem, de nekem ez a világom. Ebben nőttem fel. S ez itt olyan, mint amit gyerekkoromban megszoktam, hamisítatlan retró – mondja, s közben széttárja a karját, mint a gazda, aki a birtokával büszkélkedik. S tényleg. A pálya körül salakos futókör, a klubházzal szemközt földből döngölt teraszos lelátó, a telepet betonelemekből emelt kerítés övezi, a sarokban büfé, ahol egész meccs alatt sorba kell állni a csapolt sörért, a szurkolást árvízvédelmi sziréna hangja dobja fel, avagy – ízlés kérdése – teszi elviselhetetlenné. S persze a vidéki, kültelki pályákról ismert beszólások sem hiányozhatnak. – Csak három magyar szót, csak hármat mondj! – üvölti kitartóan egy borgőzös hang valahányszor Vinícius vagy Nego – immár mindketten magyar állampolgárok! – ér labdához. Megszólításként „migráns” dukál a két honosított futballistának, de itt, ebben a közegben nem maró a gúny.

Loic Nego, a Vidi honosított szélsője és a taksonyi Tárkányi Gergő grimaszol a labdáért
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Nyíl is elsüt egy poént. – Fáj a lába? – kérdez vissza, amikor a helyi potentát a VIP-páholyba invitálja a megyei szövetség elnökéhez. Az illető nem veszi az „adást”, Nyíl ezért többször elismétli, hozzátéve: – Én itt érzem jól magam. – Néhány perc telik bele, s Mohamed jön a hegyhez…

A meccs egészen élvezetes, a harmadosztályú Taksony hősiesen tartja magát, elsősorban a kapusának köszönhetően; Iváncsics akkorákat véd, hogy a Bajnokok Ligája esti összefoglalójában is elismerőleg biccentenénk. Végül túlzott lelkesedésük okozza a hazaiak vesztét: amikor a 78. percben szögletet rúgnak, felmegy az egész csapat a vendégkapu elé, s a kontrából Hodzic megszerzi a győztes gólt.

1-0-ra nyer a „Videoton”, s nem csak emiatt zökkenünk vissza a magyar futballvalóságba. A lefújás után esélyünk sincs a játékosok közelébe férkőzni, a meccs hősét is csak azért faggathatjuk, mert önszántából félrehúzódik tíz méterre, a korlát mellé.

– Ez volt életed meccse? – tesszük fel a magától értetődő kérdést Iváncsicsnak.

– Örülök, hogy ezen a mérkőzésen tudtam segíteni a csapatnak, máskor ők állnak maximálisan mögöttem – így a válasz. – Mindig a következő mérkőzésre készülök… – hallom, de már csak távolodóban.

Oda a varázs, hazaindulok.

Légiós tizenegy

„Történelmi” mérkőzést játszott a Kisvárda a Ferencváros vendégként, hiszen a magyar futballban elsőként tizenegy légióssal állt fel, de azt is mondhatnánk, gúnyt űzött a Magyar Kupából. Más kérdés, hogy az első félidőben így is fölényben játszott, nem véletlen, hogy az első félidő végén a Fradi (amelyben először szerepelt a brazil Isael) a közönség „K...va gyenge!” rigmusa kíséretében vonult pihenőre. A folytatásban Lanzafame és Böde is betalált, de az FTC kizárólag a 2-0-s végeredménnyel lehet elégedett.

Magyar Kupa, nyolcaddöntő, 1. mérkőzés: Puskás Akadémia–Paks 1-2, Soroksár–Andráshida 3-2, Budaörs–Kaposvár 2-1, Tiszakécske–Honvéd 0-1, Taksony–Vidi 0-1, Mezőkövesd–Haladás 0-0, Ferencváros–Kisvárda 2-0.