Nem volt más választása a NOB-nak

Egy évvel, 2021 nyarára halasztotta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az idei nyári játékokat, amelyek július 24-én kezdődtek volna. A szervezet elnöke, Thomas Bach ugyan még vasárnap is az eredeti időpont mellett érvelt, ám a koronavírus-járványra hivatkozva valóságos láncreakció indult be, mind több tagszervezet kérte, sőt követelte az olimpia elhalasztását. A labdarúgó Európa-bajnokságot és az olimpiát tehát mégis egy évben rendezik, csak éppen nem 2020-ban, hanem 2021-ben. Az olimpia pontos új időpontjáról egyelőre nem határozott a NOB.

Lausanne, 2019. oktber 2. Az olimpiai t karika a Nemzetkzi Olimpiai Bizottsg lausanne-i szkhza eltt 2019. oktber 2-n, a NOB Vgrehajt Bizottsgnak lse alatt. MTI/EPA/KEYSTONE/Laurent Gillieron Fotó: Laurent Gillieron Forrás: MTI/EPA/KEYSTONE/Laurent Gillieron

A halasztást már egy nappal ezelőtt, Kanada és Ausztrália tiltakozása után – amelyhez kedd reggel az Egyesült Államok is csatlakozott – tényként kezelhettük, csupán az volt kérdés, néhány hónappal, októberre vagy egy, netán két évvel később rendezik meg az olimpiát.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság eddig halogató taktikát alkalmazó elnöke, Thomas Bach is megértette, hogy mit várnak tőle, s nem is húzhatta tovább a döntés meghozatalát. Tegnap reggel telefonon értekezett Abe Sindzó japán miniszterelnökkel, valamint a tokiói szervezőbizottság több tagjával, akik a hivatalos megfogalmazás szerin arra kérték, fontolja meg az egyéves halasztást, hogy a sportolóknak legyen idejük felkészülni az eseményre.

Ezután Bach összehívta a NOB végrehajtó bizottságát, s a döntés gyorsan megszületett. Elhalasztják, mégpedig egy évvel a XXXII. nyári játékokat. A néhány hónapos késleltetést, az októberi kezdést – noha 1964-ben is ősszel rendezték az olimpiát Tokióban – azért vetették el, mert bár Japánban már enyhítettek a védekezés szigorán, nincs rá garancia, hogy addigra világszerte lecseng a koronavírus-járvány.

A 2022-es időpont – amelyet szintén sokan javasoltak, többek között a kilencszeres olimpiai bajnok legenda, Carl Lewis – pedig túlzottan átrendezné a jelenlegi erőviszonyokat. Sok olyan sportoló, aki talán pályafutása utolsó olimpiájára készült idén – gondolhatunk akár Hosszú Katinkára és Kozák Danutára is –, két év múlva már nem biztos, hogy vállalni tudja a felkészülést. De így is akadhatnak olyanok, akiknek az egy év is sok, és eredeti terveikkel szemben 2021-ben már nem lesznek ott az olimpián.

A modernkori játékok 124 éves történetében korábban nem volt példa halasztásra. Törlés már volt, mégpedig háromszor: az első világháború idején az 1916-os berlini játékok maradtak el, majd a második világháború alatt az 1940-es, eredetileg Tokiónak, majd Helsinkinek ítélt, valamint az 1944-es londoni nyári olimpiát nem rendezték meg.

A NOB végeredményben tehát az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) eljárását követte, amikor szintén az egyéves halasztás mellett döntött.

Sajnálatos, de helyes

Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke sajnálattal reagált a tokiói játékok elhalasztásának hírére, de mint mondta: örül annak, hogy a seregszemlét egy későbbi időpontban azért megrendezik. Hangsúlyozta, nagyon örül annak, hogy a játékokat nem törölték, mert olyan válságos a helyzet, hogy akár az is bekövetkezhetett volna. „Úgy gondolom, hogy a döntéssel a sportolók, ha csalódottan is, de megbékélnek” – tette hozzá.

Szabó Tünde szerint körültekintő és helyes döntés született. A sportért felelős államtitkár – olimpiai ezüstérmes korábbi úszó – közösségi oldalán kiemelte: egy sportoló számára nincs nagyobb dicsőség, mint hazáját képviselni az ötkarikás játékokon. „Most azonban egy olyan versenyen találjuk magunkat, amelyben nincsenek szabályok és nincsenek győztesek! Az ellenfél kiszámíthatatlan, láthatatlan, és nem tudjuk, a mérkőzésnek mikor lesz vége” – jellemezte a világjárványt.