Codesal átírja a futballtörténelmet

Edgardo Codesal neve a mai napig szitokszó Argentínában; a Montevideóban született mexikói játékvezető volt az, aki az 1990-es olaszországi labdarúgó-világbajnokság döntőjének hajrájában befújta a kétséges tizenegyest a németek javára, amit aztán Andreas Brehme magabiztosan értékesített. Ezzel nyert 1-0-ra az NSZK, s lett harmadszor is világbajnok. Nos, Codesal harminc év után megszólalt, és izgalmas dolgokat mondott Maradonáról.

Print

A most 68 éves bíró szülőhazája 1010 nevű rádióállomásának nyilatkozott. „Ha betű szerint alkalmaztam volna a szabálykönyvet, akkor Maradonát, az argentinok csapatkapitányát már a döntő kezdete előtt ki kellett volna állítanom – nyitott Codesal. – Miközben mentünk ki az alagútban a kezdéshez, olyan útszéli stílusban ócsárolta a Stadio Olimpico jobbára a németeknek szurkoló közönségét, hogy már akkor fel kellett volna mutatnom neki a piros lapot. Persze képzeljék el azt a felháborodást, ami ebben az esetben kirobbant volna. Ezért inkább nyeltem egyet, és megpróbáltam lecsillapítani. De hiába mondtam neki, hogy ez egy világbajnoki döntő, és nem egy barátságos meccs, csak nem nyugodott le. Ő, a világ legjobb futballistája, képtelen volt ezt felfogni.”

Codesal ennyivel nem érte be a rádióinterjúban.

„Később is simán kiállíthattam volna Maradonát. Amikor a 65. percben Monzón a durvaságáért megkapta a piros lapját, Diego odarohant hozzám, és a képembe ordította, hogy tud a FIFA összeesküvéséről, és hogy előre le van játszva a németek győzelme. Kettős érzésekkel viseltettem Maradona iránt. csodáltam, mint játékost, de nála fegyelmezetlenebb labdarúgóval nem találkoztam, emberként elviselhetetlen volt.”

Codesal nem győzte magasztalni Maradonát, a labdarúgót, a vezért.

„Fantasztikus volt benne a győzni akarás, a lendület, ahogyan magával ragadta társait. Én vezettem a csoportban az Argentína–Szovjetunió mérkőzést is. Már régen elmúlt a kezdés időpontja, az oroszok már kint toporogtak a pályán, de az argentinok még sehol. Bemegyek az öltözőbe, Carlos Bilardo, a szövetségi kapitány mondja nekem, hogy várjunk még pár percet. Hát, látom, hogy Maradona ott ül cipő nélkül a padon, a bal bokája akkora, mint egy labda, és fáslizzák. Mondom neki, hogy ezzel akarsz játszani? Játszott is, sőt, ő volt a mezőny legjobbja!”