A Magyar Labdarúgó-szövetség minapi küldöttközgyűlése után az újraválasztott elnök, Csányi Sándor úgy nyilatkozott: legkésőbb június 13-ig folytatni kell a bajnokságokat, de még lehetőleg májusban, mert ha addig ez nem sikerül, akkor befejezettnek kell nyilvánítani a 2019–2020-as pontvadászatot. Az elnöki kijelentést az élvonalbeli klubok akár úgy is értelmezhették, mint felhívást keringőre, s ezért tegnap délben videókonferenciát tartottak. A megbeszélés konklúziója nem nyilvános, de a Magyar Nemzetnek úgy értesült, hogy sikerült közös nevezőre jutnia a tizenkét – nem feltétlenül dühös, de meglehetősen türelmetlen – embernek: álláspontjuk szerint május 23. és június 10. között meg kell kezdődnie a bajnokság folytatásának, már amennyiben az általános feltételek ehhez adottak lesznek. Hogy ez mit is takar konkrétan, azt nem részletezték, de nyilván május 4-én dönteni fog a kormány a koronavírus-járvány okozta vészhelyzet legalább részleges feloldásáról, és ennek függvényében indulhatnak újra esetleg a csoportos edzések.
Azt már a tegnapi számunkban publikált összefoglalónkban hangsúlyozták az érdekeltek, hogy a bizonytalanságnál nincs rosszabb, hiszen bár a most folyó bajnokságra még megvan a fedezet, a jövőre vonatkozóan nem tudnak tárgyalásokat folytatni a klubok sem a reménybeli szponzorokkal, sem a játékosaikkal. A legjobb természetesen az lenne, ha záros határidőn belül folytatódna a pontvadászat, akár még zárt kapuk mögött is, de a bajnokság lezárása is jobb annál, mint ami most van.
Ahogy a miniszterelnök is utalt rá egy korábbi interjúban, Ausztria bizonyos tekintetben egyfajta kísérleti laboratórium Magyarország számára, mivel nyugati szomszédunknál időben előrébb tart a járvány lefolyása, az ottani intézkedések irányadók lehetnek. Ezért is figyelemre méltó, hogy az osztrákok már komolyan terveznek a bajnokságuk folytatásával, s Csányi Sándor is megemlítette, hogy ha nyugati szomszédaink újrakezdik a futballt, akkor kis késéssel ez nálunk is járható út. Akárhogy is, gyorsan kell dönteni – vagy így, vagy úgy –, mert kifutunk az időből, könnyen összecsúszhat a még le nem zárt régi és a még el nem kezdett új idény.