Az avatóünnepségen Szabó Tünde sportért felelős államtitkár hangsúlyozta: a 86. születésnapját 11 nap múlva ünneplő Laurencz László csepeliként méltó a névadó szerepre, hiszen rendkívül sokat tett a magyar sportért.
– Jelképes ez a hely azért is, mert Laurencz László egész pályafutásával megmutatta, hogy egy játékos vagy egy csapat miként találhat rá a siker útjára – fogalmazott az államtitkár, majd arról beszélt, a kormány elsősorban azért tekinti stratégiai ágazatnak a sportot, mert felkészíti a fiatalokat az élet iskolájára, ugyanakkor fontos szerepet tölt be az egészség megőrzésében is.
Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke köszöntőjében felelevenítette Laurencz László életútját, felhívta a figyelmet arra, hogy a mesteredző mindössze egy évvel fiatalabb a hazai szövetségnél. Felidézte, hogy játékosként válogatott kerettagságig jutott, majd a legendás sikerkapitány, Török Bódog segítőjeként tanulta ki az edzői szakmát, és azon kevés magyar egyike volt, aki – az osztrák válogatott szövetségi kapitányaként – részt vehetett az 1984-es Los Angeles-i olimpián. Később oroszlánrészt vállalt a kézilabda népszerűsítésében a fiatalok körében, edzőként magyar és osztrák bajnok lett, a magyar női válogatottal pedig világbajnoki ezüst- és olimpiai bronzérmet nyert.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere köszönetet mondott a magyar kormánynak, hiszen a Csepel DSE által használt létesítmény nem jöhetett volna létre a taotámogatási rendszer nélkül. – A kézilabda-szövetség taokerete fedezte a költségek hetven százalékát, a harmincszázalékos önrészt pedig a XXI. kerületi önkormányzat biztosította – tájékoztatott polgármester.
A hosszú percekig tartó, hatalmas vastapsot kapó névadó, Laurencz László rövid monológjában azt mondta: hetven éve él a magyar kézilabdasportban, számos elismerést kapott, de az összes közül számára ez a legértékesebb. Egyúttal megköszönte, hogy az új sportcsarnok 250 helyi ifjú kézilabdázónak biztosít sportolási lehetőséget.
A szintén helyi kötődésű Németh Szilárd, Csepel korábbi polgármestere nem tudott jelen lenni az ünnepségen, de levélben üdvözölte a csarnok megnyitását, és soraiból az is kiderült, hogy az avatót azért időzítették erre a napra, mert július 18-a Csepel napja.
