Tudom, ez csupán a történet egyik tanulsága, s még csak messze nem is a legfontosabb korunk üzleti szemléletű futballjában. De amikor énekeljük a magyar futballhimnuszt, a Nélküledet, vagy sokadszorra visszanézzük Szalai Ádám beszédét az Izland elleni Eb-pótselejtező előtt, olyankor, azokban a pillanatokban mégis azt gondoljuk, ez mégis mindennél fontosabb.
Kétségem sincs afelől, hogy Geri Gergelyt tisztességesen kifizették. De van, amit pénzért nem lehet megvenni, megkapni. Még ha el is hagyjuk jellemzéséből, hogy felvidéki születésű, sőt akár azt is, hogy magyar, sikerült megalázni egy embert. Aki után nem maradt más hátra, mint játékos, könnyed hangzású neve.
Viszlát, Geri...
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!