− Mezőkövesd most egy állomás. Nekem itt kell megmutatni, hogy stabilizálni tudom a csapatot, itt kell a lehető legjobb eredményt elérni. A Honvéd nem hívott. A Mezőkövesdnek kellettem. Manapság ez sem kis dolog − Supka Attila az Origónak adott interjúban őszintén beszélt arról, hogy mit is jelent az edzői karrierjében a borsodi csapat.
Debrecenből, majd Pécsre, Szombathelyre nem kellett volna mennie
Az 59 éves tréner korábbi sikereiről és kudarcairól is kendőzetlenül beszélt. Supka Debrecenben lett ismert edző, 2004−2006 között volt a DVSV vezetőedzője, a Loki az ő irányításával nyerte első bajnoki címét 2005-ben, amit 2006-ban megvédett, Supka mégis már a nyáron távozott, miután a magyar csapat 5-2-es összesítéssel kiesett a Bajnokok Ligája selejtezőjében a macedón Rabotnicski Szkopjéval szemben.
− Rutintalan voltam, fiatal, azt gondoltam, hogy nyertem a Debrecennel két aranyérmet az NB I-ben, ide nekem az oroszlánt is. Ha felállok, akkor majd tárt karokkal várnak máshol és kapkodnak értem. Ott a tulajdonos, Szima Gábor a szkopjei vereség után nagyon keményen belegázolt a magyar edzőkbe. A felmondásommal valahol a magyar edzőkért is szerettem volna kiállni, de gyorsan rá kellett jönnöm, hogy viszonzást az ember itt ne reméljen − elevenítette fel az akkori helyzetet.
Supka ezután bejárta a fél országot. Dolgozott − háromszor is! − a Honvédnál, Zalaegerszegen, Pécsett, Sopronban, Szegeden, Szombathelyen, Kisvárdán, mígnem Pintér Attilát váltva két hete Mezőkövesden kötött ki. Visszatekintve, ő maga is úgy látja, nem kellett volna mindegyik munkát elvállalnia.
− Én is hoztam nagyon rossz döntéseket. Ilyen volt a pécsi szerepvállalásom. Oda nem lett volna szabad leszerződnöm. A tulajdonos, Matyi Dezső ragaszkodott hozzám, de az őt körülvevő embereknek más volt az elképzelésük. Úgy mentem el Pécsre, hogy az előző idényben a Honvéddal negyedik lettem, kijutottunk a nemzetközi kupába. Maradnom kellett volna. Nagyon rossz döntés volt a szombathelyi munka is a Haladással. Hittem olyan embereknek, akik azt ígérték, hogy mindent megteremtenek a csapatnak. Mire odaértem, kiderült, hogy a játékosok három hónapja nem kaptak fizetést, az egész csapat a csőd szélén állt. Onnan szerettem volna az NB I-be igazolni, de nem engedtek el, majd egy hét múlva kirúgtak. A Honvédnál George Hemingway távozása az én végemet is jelentette, mert az utána érkező tulajdonosok nem engem akartak.
Az előző idényben Kisvárdán sem volt könnyű dolga, noha a csapat jól szerepelt, végül az ötödik helyen zárta a bajnokságot. Csakhogy már márciusban tudomására jutott, hogy a vezetők az utódját is kiszemelték, aki már tavasszal a városban tartózkodva térképezte fel jövendő együttesét.
Idén márciusban egy újságíró felhívott, hogy vigyázzak, mert róka mászkál a kertben. Így figyelmeztetett, hogy ott van már az az ember, aki engem a kispadon követni fog
− jegyezte meg.
A külföldieket jobban tolerálják
Supka Attila elmondta a véleményét a magyar válogatottról és Marco Rossiról is. Nincs elájulva…
− A tiranai meccshez sem volt szinte semmi közünk, de a budapestihez még annyi sem. Itt jön be, amit mondtam: könnyebb a nálunk magasabban jegyzett ellenfél játékát szétrombolni, mint egy gyengébb csapat ellen a saját játékunkat játszani − mondta ki, hozzátéve, szerinte teljesen idegen a 3-5-2-es rendszer a magyar futballtól, amit Marco Rossi erőltet.
Nem is szeretne szövetségi kapitány lenni, mert kapitányként magyar edzőt ott nem fogadnak el a szurkolók.
– Nincs esélyünk. Marco Rossi munkáját – tegyen bármit is – sokkal jobban tolerálják, mint bármelyik magyar trénerét.
Ma már nem beszélünk arról, hogy Egervári Sándor – egy magyar edző – 19 ponttal lett harmadik az Eb-selejtezőn 2011-ben. Akkor a harmadik hellyel nem lehetett kijutni egy Eb-re. Aztán Bernd Storck szintén harmadik lett az Eb-selejtezőben, s ez pótselejtezőt ért. Rossi meg negyedik a következő sorozatban, mégis eljutott az Eb-re, mert a szabályváltozások lehetőséget teremtettek erre. De sem Storck, sem Rossi nem ért el jobb eredményt, mint a magyar Egervári Sándor. Neki azonban semmit sem néztek el, mert magyar volt.
Dzsudzsák Balázs anno Supka Attila alatt mutatkozott be az NB I-ben.
Az ő példájából kiindulva a tréner a magyar futball gyakran citált problémájáról – miért nem kapnak lehetőséget a fiatalok − markáns véleményt fogalmazott meg:
− Nincs olyan hülye magyar edző, aki ne küldene pályára egy fiatal magyar tehetséget, csak azért, mert helyette jobban szereti az idősebb, külföldi játékosokat. Csakhogy szerinte: − A mai magyar fiatal focisták sokkal többet képzelnek magukról, mint amit teljesíteni tudnak. Az edzők többsége kényszerpályán van ebben a kérdésben Magyarországon. Mert a klubvezetők kevésbé bíznak a magyar játékosokban.
Supka Attila szerint Dzsudzsák ma is tudna segíteni a válogatottnak.
− Abban a válogatottban, amely a nyári Európa-bajnokságon szerepelt, nem lett volna helye. Csakhogy, azóta eljött az ősz, s látva a nemzeti csapat mostani produkcióját, azt kell mondanom, hogy Dzsudzsák Balázs tudna segíteni a magyar válogatottnak.
Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt
