Négy évtizede nem volt olyan léptékű szabályváltozás a Formula–1-ben, mint a Bahreini Nagydíj első két szabadedzésével ma megkezdődött idei szezonban, és ennek egyik következményeként az úszósport is beszökött az autósport elitkategóriájába. Legalábbis a delfinezés eddig ott volt ismert, a világversenyeken mind a négy úszásnemben láthatjuk, hogy az úszók a fordulók után az összezárt lábaik fel-le mozgatásával hajtják magukat előre. Ám ha az óceánokban a víz alól gyorsan kibukkanó, majd elmerülő delfinek hullámzó mozgását a Formula–1-es autókra vetítjük, az aszfalton bizony már nem előny ez a fajta pattogás, éppen ellenkezőleg. Pénteken az első szahíri szabadedzés közvetítésében éppen a hétszeres világbajnok Lewis Hamilton szemléltette a legjobban, a Mercedes pilótájának időnként úgy járt a feje, mint a régi idők egyik nagy klasszikusának, a műszerfalra vagy a kalaptartóra helyezett bólogató kutyának.
A Formula–1 is a 80-as éveket hozza vissza azzal, hogy az idei konstrukcióknál a leszorítóerő nagy részét az újfajta padlólemez által keltett szívóhatás generálja – az autók hasán úgynevezett Venturi-csatornák futnak végig –, és ezáltal a turbulens levegő kevésbé zavaró a hátul haladónak. Az új első és hátsó szárnyak átalakítása, valamint az, hogy a légterelő elemek lekerültek a kasztnikról, ugyancsak azt a célt szolgálja, hogy könnyebben lehessen előzni, ami mindenképpen jót tesz bármilyen autóversenynek. Ugyanakkor valamit valamiért, nagy sebességnél nő a leszorítóerő, ám az említett szívóhatásra a padlólemez leereszkedik, szikrázva súrolja is az aszfaltot, ettől megakad az áramlás, felfelé billen a kocsi, így helyreáll az áramlás – és ez ismétlődik, az F1-ben ez a delfinezés, amire megoldást kell találniuk a csapatoknak. És persze még sok egyéb problémára is. (A delfinezés kiküszöbölésére a legegyszerűbb megoldás az autó hasmagasságának a növelése lenne, ám ezzel túl sok leszorítóerőt áldoznának be, és ezt senki sem szeretné.)
Lewis Hamilton már a szezonnyitó előtt arról beszélt, hogy nem állnak jól a fejlesztéseikkel, a Mercedes W13-as modelljével rengeteg a probléma. Ám az újdonsült világbajnok, Max Verstappen – aki tavaly a szezonzáró Abu-dzabi Nagydíj legvégén happolta el el a brittől a vb-trófeát – a csütörtöki sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem hisz a Mercedes sirámainak. A Red Bull hollandja azzal viccelődött, hogy ha ezek mind igazak lennének, akkor az „ezüstnyilaknak” Bahreinben tök utolsóknak kellene lenniük.
Nos, az első szabadedzésen a Mercedes új versenyzője, a Williamstől érkezett George Russell negyedik, Hamilton hetedik lett, mindketten óvatosan vezettek, és a legjobb köridejüket lágy gumikon érték el. A tréninget Pierre Gasly (Alpha Tauri) nyerte ugyancsak lágy keverékeken, ráadásul ő „feltekert” motorral, viszont a Ferrari két pilótája, Charles Leclerc és Carlos Sainz közepes keverékeken végzett a második és a harmadik helyeken. Ez azt támasztotta alá, amit sokan gondolnak: a maranellóiak erre az évadra ütőképes autót raktak össze. Az első szabadedzésen Verstappen az ötödik, a Red Bull másik pilótája, Sergio Pérez tizedik lett, ők is közepes keverékeken mentek.
A második szabadedzést a csapatok kivétel nélkül közepes gumikon kezdték meg, Leclerc, Verstappen, Sainz volt a sorrend, Hamilton hatodik lett az egyenesekben továbbra is delfinező, szikrát hányó Mercedesszel. A lágy körös gumikon már Verstappen volt a leggyorsabb, aki elsőként ment be 1:32 perc alá, 1:31,936-vel zárt a napot. Mögötte Leclerc-nek 87 ezred lett a hátránya, Sainzé már több mint öt tized volt, és ő mindössze kilenc ezreddel előzte meg a negyedik Russellt – de a Red Bull és a Ferrari kétségkívül a Mercedes előtt jár. Hamilton nem lehet boldog a kilencedik helyével és azzal, hogy 1,2 másodperccel maradt el Verstappentől. Ám a Mercedes mögött van olyan háttér, hogy megoldást találjanak a problémáikra.
Borítókép: Lewis Hamiltont idén sárga színű sisakban láthatjuk Forrás: (Twitter/Formula 1)
