A Telekom Veszprém február 24-i BL-mérkőzésén került be a nagy múltú csapat ezergólos játékosainak klubjába a beálló poszton vitézkedő Andreas Nilsson, aki immár a nyolcadik éve szolgálja az „Építők” együttesét. A 130 kilós svéd kézilabdázó 2014-ben, Hamburgból kivásárolt BL-győztesként szerződött a magyar együtteshez, ugyanakkor, amikor és a szlovén Gasper Marguc is. Ők hárman tartják a frontot a legrégebben az edzőit az átlagosnál sűrűbben váltó veszprémi klubban, amelynek változatlanul a BL-trófea elhódítása a célja.
A 2014-es megjelenésére csak nyomokban hasonlító Nilsson testsúlyára rácáfoló gyorsasággal képes kibújni a rácsimpaszkodó védők gyűrűjéből, nagyon nagy és alattomos ütést kell kapnia ahhoz, hogy ki tudják hozni a sodrából. Azért néha őt sem kell félteni, ha befordul a kapu felé a veszprémi klub „gladiátora”, védő legyen a talpán, aki a közel kétméteres és 130 kilós kézilabdázót meg tudja akadályozni a lövésben.
Andreas csak pályafutása egyik mérföldköves eseményének tekinti a veszprémi mezben megszerzett ezredik gólját, amelyet szívesen fejelne meg további két-háromszázzal.
Akadémia vagy rendőrség
– Büszke vagyok mind az ezer gólomra, különösen azokra, amelyekre nehéz, már-már vert helyzetben nagy szüksége volt a csapatomnak. Szívesen szolgálom a Veszprémet, de a klubom is ezer jelét adta és adja annak, hogy számít rám. Nem érzem magamat idegennek vagy vendégnek Magyarországon, nem udvarolni akarok, de Veszprém tényleg a szívemhez nőtt – jelentette ki az SzPress Hírszolgálatnak nyilatkozó Andreas Nilsson, aki a Hamburg 2013-as égből pottyant BL-győzelme után továbbra is a Bundesligában játszott volna, ha a német klubja nem kerül a csőd szélére.
A 31 esztendős Nilssont cseppet sem zavarja, hogy egykori csapattársai közül hárman is a főnökei lettek, előbb aztán tavaly Momir Ilics és Gulyás Péter is.
– Ez az élet rendje, aminek most példaértéke is van. Csak örülni tudok annak, hogy a pályán megszerzett tudását Nagy Laci most sportigazgatóként, Momo (Ilics) és Peti (Gulyás) pedig a csapatunk vezetőjeként tudja kamatoztatni. Ez egy jó forgatókönyv, ami számomra is útmutató lehet. Egyelőre azonban nem vagyok biztos abban, hogy mindenképpen a kézilabda vonzáskörében szeretnék maradni, ámbár szívesen állnék egy rólam elnevezett kézilabda-akadémia élére.
A B tervem pedig az, hogy visszavonulásom után a svéd rendőrség állományához csatlakozok, ott ugyanis nagyon sok vonzó lehetőség kínálkozik a számomra.
Nilsson úgy gondolja, hogy a Telekom Veszprémre sokkal nehezebb feladat megoldása vár csütörtökön este Párizsban, a PSG elleni mérkőzésen, mint legutóbb a Veszprém Arénában, ahol a csoportelső lengyel Lomza Vive Kielce együttesét sikerült kitartással és sok leleményességgel legyőzni.
Veszprémben a PSG volt a vesztes
– Nehéz lesz a papírformára rácáfolni, de nekünk most is úgy kell kimennünk a pályára, hogy nem ismerünk előre lefutott mérkőzést. Hogy ezt miért hangsúlyozom? Tavaly szeptemberben mindenki a csodájára járt annak, hogy az átszervezett csapatunk Veszprémben 34-31-re legyőzte a PSG együttesét, de ennél is többet mond az, hogy a csoport élére állt ellenfelünk csak eggyel többször hagyta el a pályát győztesként, mint mi, és az eddigi 13 mérkőzésén csupán néggyel több gólt lőtt az Építőknél. Ha csapatként küzdünk, és egy kis szerencsénk is lesz, nagyon megnehezíthetjük a PSG dolgát.
Arra a kérdésre, hogy vajon ünnepelhet-e még legalább egyszer BL-győzelmet, Nilsson diplomatikus választ adott.
– Ez attól is függ, hogy meddig számít rám a klubom, amelynek most a jövőjének építése a legnagyobb célja. Annak idején úgy érkeztem Veszprémbe, hogy az én posztomon a horvát Renato Sulic volt a „number one”, az első helyen rangsorolt beálló. Harmincegy esztendősen akár még évekig is folytathatom, de jönnek a fiatalok, egyre inkább számítani lehet rájuk. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy három „majdnem”, azaz második helyezés után már soha nem ünnepelhetnék egy BL-győzelmet – hangsúlyozta a mindig is a veszprémi közönség kedvencei közé tartozó Nilsson.
Borítókép: Ha lendületbe jön, lehetetlen megállítani (Fotó: Vehir.hu)
