Sebastian Coe érzi a veszélyt: a gender ostroma alatt az atlétika

Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség legendás elnöke – maga is olimpiai bajnok – nem tétlenkedik, személyesen is minden követ megmozgat az atlétika, ezen belül kiemelten a 2023-as budapesti világbajnokság népszerűsítéséért. Csütörtökön több fórumon is beszélt a sportág égető kihívásairól. Ismét egyértelművé tette, hogy a gender nem törhet be az atlétikába, különben a sportág végleg elveszti a nők támogatását. Azt sem hallgatja el, azt szeretné, mi több, az az elvárása, hogy jövőre az esti programok során egyetlen üres szék se legyen a vb idején a budapesti stadionban.

1234223079 Fotó: CHARLY TRIBALLEAU

A FINA nem késlekedhetett, mert közvetlen veszély fenyegette a sportágat. Egy amerikai szélhámos, egy magát transznemű nőként azonosító bizonyos Lia Thomas a fejébe vette, hogy a nők között indul a párizsi olimpián. Miközben a sporttársai, mármint a hölgyek amiatt panaszkodtak, hogy Thomas az öltözőben leplezetlenül kérkedik a férfiasságával, s szexuális célzatú ajánlatot tesz nekik. Fel is merült, hogy akkor Lia Thomasra hogyan is kell tekinteni. Transznemű leszbikus? A gender szerint nyilván ez a helyes meghatározás. De inkább mondjuk így: gátlástalan csaló. S persze valószínűleg pszichésen súlyosan sérült személyiség.

A FINA bátorságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen a genderideológia, a transzneműek követelései elképesztő támogatottságot élveznek a sportvilágon belül is. Ha kételyeink lennének ezzel kapcsolatban, emlékezzünk csak Laurel (született Gavin) Hubbard esetére: az új-zélandi súlyemelő értékelhetetlen sportteljesítménye – érvényes kísérlet híján kiesett – ellenére a tokiói olimpia egyik sztárja volt, helyesebben igyekeztek sztárt faragni belőle.

 

Sebastian Coe: Még mindig népszerű az atlétika

Az atlétika nyilván túl nagy falat ahhoz, hogy a gender aktivistái csak úgy veszni hagyják. 

Sebastian Coe nem csak erről beszélt a sajtófórumon. Aggodalmának adott hangot, hogy Kenyában egyre szaporodnak a doppingesetek. Halkan megfogalmazhatjuk a kételyt: talán nem csupán a kiváló genetikai adottságokat, a természetes magaslati edzéslehetőségeket kell sejteni a kenyai atlétika több évtizede tartó elképesztő sikerei mögött?

Coe-t az atlétika előtt álló további kihívásokról is kérdezték. Elmondta, az általa vezetett szervezet, a WA (amelyet korábban IAAF-nak neveztek) két nehéz éven van túl, a koronavírus miatt egy évet elveszítettek az atléták, és mivel a tokiói nyári olimpiai játékokat csak 2021-ben tudták megrendezni, a versenynaptár összeállítása rendkívül sok nehézséggel járt.

– Ennek ellenére számtalan nemzeti csúcs és több világrekord is született idén a WA égisze alatt megrendezett több mint százhatvan nemzetközi viadalon. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a világ összes atlétája tudott versenyezni, vagy a szülőhazájában, vagy egy szomszédos országban – jegyezte meg Coe.

A 66 éves, az 1500 méteres síkfutásban kétszeres olimpiai bajnok (1980, 1984), 800 méteren pedig korábbi világcsúcstartó sportvezető, aki a 2012-es londoni olimpián a szervező bizottság elnöke volt, a WA-t pedig 2015 óta vezeti, kiemelte: a tavalyi vb-ken több mint négyezer atléta szerepelt, a sportág pedig mintegy egymilliárd emberhez jutott el, így a labdarúgás mögött továbbra is a második legnézettebbnek számít.

Fotó: AFP

Érdekességként megjegyezte, hosszú idő óta az idei volt az első olyan év, amikor a felmérések szerint már nem Usain Bolt a világ legnépszerűbb atlétája. A 2017-ben visszavonult jamaicai sprintert a sportág ikonjának nevezte – a népszerűségi listán még mindig ötödik –, de az atlétika mostanra túl tudott lépni egyszerre hálás és terhes örökségén.

Coe arra az adatra alapozva is bizakodó az atlétika jövőjét firtatva, miszerint az idei, eugene-i vb-n részt vett sportolók negyede 25 éves vagy annál fiatalabb volt.

A 2023-as esztendő fő céljaként azt jelölte meg, hogy az elmúlt időszakban összegyűjtött adatokat felhasználva még közelebb kerüljenek a szurkolókhoz, továbbá az atléták még magasabb díjazásban részesüljenek.

Az elnök telt házat vár el Budapesten

Természetesen a 2023-as világbajnokság is szóba került. Sebastian Coe határozottan fogalmazott: nem szeretne üres székeket látni a budapesti stadionban a vb alatt.

– Sokat tanultunk az idei vb-ből, a jegyeladási stratégia kiemelten fontos. A délelőtti programra extra kihívást jelent megtölteni a stadiont, de az esti versenyek során nem szeretnék üres székeket látni.

– Elfogadhatatlannak tartom, ha nincs néző, de nem egyszerű a helyzetünk, hiszen ez nem egy teniszmérkőzés két emberrel. Rengeteg versenyszám és sok különböző karakterisztikájú stadion van, de Budapest nagyváros, nagy sporthagyományokkal – hangsúlyozta Coe a magyar távirati iroda kérdésére.

Az idei, eugene-i vb-vel kapcsolatban megjegyezte, nem volt egyszerű nyáron egy kisváros egyetemi stadionjába vonzani a nézőket, de jó tanulságul szolgált az egyhetes verseny. A jegyeladási számok megfelelők voltak, ám meglátása szerint az amerikai nézői kultúra merőben eltér az európaitól: a helyszínre kilátogatók közül sokakat csak egy-egy versenyszám érdekel, amely után vagy hazamennek, vagy inkább a büfékben felszerelt kivetítőkön nézik a versenyeket. További probléma volt, hogy a lelátó egyik része nem volt fedett, így a nagy melegben sokan – hiába volt belépőjük – inkább otthon maradtak.

A budapesti vb kihívásairól szólva megemlítette: a nézőszám mellett az is kiemelkedően fontos, hogy a sportolók jó élménnyel távozzanak.

– Szeretnénk, ha a sportolók minden versenyről kellemes élményeket vinnének magukkal. Ha valaki nem tudja hozni a saját magától elvárt teljesítményt, az ne a szállás, a nem megfelelő transzfer, edzéslehetőség vagy a rossz bánásmód miatt legyen, hanem mindenki csak magát okolhassa az elmaradt teljesítményért. A lehető legideálisabb körülmények megteremtése mindig a helyi szervezőbizottság feladata, bízom abban, hogy Budapestről mindenki elégedetten távozik majd – jelentette ki a sportvezető.

Sebastian Coe a tervei szerint jövő év elején Magyarországra látogat, hogy személyesen is megtekintse a világbajnokság előkészületeit. Szót ejtett arról is, hogy a 2023-as viadal az első atlétikai vb negyvenéves évfordulója is egyben, így az akkori hősök is főszerephez jutnak majd.

Az orosz és fehérorosz atléták eltiltásáról nem akart jóslatokba bocsátkozni, mint ahogy egyelőre arról sem tudott érdemi információval szolgálni, hogy a 2023-as világbajnokságon a hazai atléták között hogyan osztják majd el a szabadkártyás helyeket. A vb-kvalifikációról megjegyezte, a szintidők teljesítése mellett a világranglistát legalább ugyanannyira fontosnak tartja, ugyanis a nézőknek – ahogyan a teniszben is – fontos információ, hogy az adott versenyszámban jelenleg ki a világ legjobbja.

A budapesti világbajnokságra augusztus 19. és 27. között kerül sor az épülő Nemzeti Atlétikai Központban.

Borítókép: Sebastian Coe őszintén beszélt az atlétika helyzetéről (Fotó: AFP)