– Kiskorom óta szeretem támogatni azokat, akik rászorulnak – mutatta meg új oldalát Szoboszlai Dominik. – Ilyen voltam gyerekként és ilyen vagyok felnőttként. Jobban szeretek adni, mint kapni, úgy vagyok vele: ha megtehetem, hogy segítsek, miért ne? S minél többen gondolkodunk így, annál többet segíthetünk. Csak azért nem veszek egy farmert, hogy eggyel több legyen a szekrényben, azt a pénzt inkább odaadom valakinek, akinek szüksége van rá. Karácsony előtt Szalai Ádámmal elmentünk egy gyermekotthonba. Sokat tanultam akkor a srácoktól. Nagyszerűen éreztem magam közöttük, betekintést nyerhettem abba, miként élik a mindennapjaikat. Attól függetlenül, milyen körülmények között élnek, sok gyereknek boldogságot láttunk az arcán. Sajnos a szüleik nincsenek velük, de ott vannak egymásnak, és mi is azért mentünk oda Ádámmal, hogy örömet szerezzünk nekik.
A Lipcse és a magyar válogatott futballistája a Nemzeti Sportnak adott interjúban hozzátette, sosem utasítaná el, ha egy gyerek autogramot kérne tőle, hiszen jól emlékszik azokra az időkre, amikor ő is sorban állt egy-egy aláírásért az elődjeinél, és csalódást jelentett volna neki, ha elutasítják a kérését. Éppen ezért ő sem tenne ilyet. Azoknak a fiataloknak pedig, akik az ő útját követnék, azt üzeni, hogy a szorgalom és a kemény munka fontosabb a tehetségnél.
– A tehetséget megkaptad, amikor megszülettél, onnantól fogva rajtad múlik, élsz-e vele. Ha nem raksz mellé kemény munkát, jóformán semmit sem ér. A személyes tapasztalat is ezt mondatja velem. Lehet, hogy tehetséges voltam, de nap mint nap rengeteget tettem azért, hogy a képességeimet kamatoztatni tudjam. Ha van egy tehetséges gyerek, aki nem edz becsülettel, illetve van egy kevésbé tehetséges, aki viszont belead apait-anyait, szerintem utóbbi viszi többre. Ha esik, ha fúj, ott kell lenned és meg kell csinálnod, amit az edződ kér tőled. Vagy még annál is többet! S közben arra kell törekedned, hogy jobb legyél mindenkinél. Légy pozitív, figyelj magadra – no és higgy magadban!
