Vasárnap este hét döntővel fejeződött be a budapesti atlétikai világbajnokság. A norvég Jakob Ingebrigtsen néhány nappal korábban kedvenc számában, 1500 méteren csak ezüstérmes lett, 5000 méteren viszont megvédte világbajnoki címét, miután az utolsó métereken lehajrázta a spanyol Mohamed Katirt.
A jellemzően túláradó magabiztosságot mutató Ingebrigtsen kisebb betegséggel küzdött a vb alatt, s meglepően őszinte választ adott arra a kérdésre, hogy kételkedett-e az 5000-es aranyéremben: – Igen, a verseny első 4950 métere alatt.
A holland Femke Bolnak rosszul kezdődött, de csodásan fejeződött be a budapesti vb. Az első versenynapon néhány méterrel a cél előtt, az élen haladva elbukott a vegyes váltó befutóembereként, végül mégis két aranyérmet nyert Budapesten: előbb 400 méteres gátfutásban, majd a világbajnokság utolsó döntőjében, a női 4×400-as váltó befutóembereként. A vegyes váltóhoz képest nehezebbnek tűnt Bol feladata, nem az élről, hanem tízméteres hátrányból kellett megnyernie a versenyt, kiváló hajrával mégis megcsinálta. – Ez volt az egyik legfontosabb futásom valaha – hangsúlyozta a holland klasszis.
Férfigerelyhajításban India és Pakisztán is történelmet írt: előbbi az olimpiai bajnok Neeraj Chopra sikerével első aranyérmét, utóbbi Arshad Nadeem második helyével első dobogóját könyvelhette el az atlétikai világbajnokságok történetében. Az Európa-bajnok Julian Weber negyedik helyével az is biztossá vált, hogy a budapesti lett az első atlétikai vb, amelyet Németország érem nélkül zárt. Sokáig Franciaország sem szerepelt az éremtáblázaton, de a férfi 4×400-as váltóban az amerikaiak mögött megnyert ezüsttel végül felkerült arra.
