Tizenhárom hónap telt el azóta, hogy a Magyar Antidopping Csoport (HUNADO) doppingvétség gyanúja miatt magyarázatadásra szólította fel az olimpiai bronzérmes úszót. Nem egy bizonyos vagy több, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistáján szereplő szer fogyasztása miatt, hanem azzal a hivatkozással, hogy a tőle levett minták eredményét rögzítő biológiai útlevelében megalapozott gyanúra okot adó eltéréseket fedeztek fel – adta hírül már tavaly ősszel az SzPress Hírszolgálat.
Kenderesi Tamás mindvégig és most is folyamatosan tagadta, hogy valaha is tiltott eszközökkel próbálta volna feljebb srófolni a teljesítményét. Ám eddig hiába tiltakozott és érvelt, majd nyújtott be egyes vélemények szerint egyetemi disszertációval felérő elsődleges orvosi magyarázatot, azt a WADA szakértői idén január 11-én nem fogadták el.
Az olimpiai bronzérmes Kenderesi Tamás vesztésre áll
A sportoló jelenleg vesztésre áll, mert idehaza a független elsőfokú doppingbizottság vele szemben elmarasztaló ítéletet hozott. Kenderesi és a képviselői ezt nem fogadták el, ezért fellebbezéssel fordultak a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz. Ahhoz az intézményhez, amit 1984-ben Juan Antonio Samaranch, egykori spanyol NOB-elnök javaslatára hoztak létre. Ahol nem tesznek különbséget a sportolók között, ahol mindenki azonos jogokkal rendelkezik, tehát nem személyre szabottan születnek a döntések, hanem a jogszabályok és a bizonyítékok alapján. Amit pedig a CAS minden érintett felet képviselő választott paneljének tagjai kimondanak, az ellen már nincs helye apellátának.
Mivel folyamatban lévő ügyről van szó, érdemi nyilatkozatot sem a fellebbviteli tárgyaláson a CAS előtt felperesként megjelenő Kenderesi Tamás, sem pedig az ebben a különleges helyzetben alperes HUNADO illetékesei nem tehettek. Jobb híján csak annak a véleményüknek adhattak hangot, hogy szeretnének mielőbb a peres ügy végére érni.
A Magyar Úszószövetség kölcsönt adott
Az igazáért harcoló versenyző szemszögéből igen hosszú procedúra végéhez közeledve az SzPress Hírszolgálat arról is tudomást szerzett, hogy ennek az ügynek áttételesen a Magyar Úszószövetség egyik fontos támogatói szerződésére is volt kihatása, ám ennek ellenére a sportág vezetői jóhiszeműségüket bizonyítva, illetve, amíg csak lehet, az ártatlanság vélelmét is hangoztatva, készek voltak kölcsön formájában hozzájárulni a tetemesnek perköltségekhez.
Ennek az összege a százezer svájci frankot is meghaladja, ami mai árfolyamon negyvenmillió forintnak felel meg.
A felmerült költségek felét a HUNADO állta. A milliók előteremtése nem csak a fellebbező Kenderesi Tamásnak okozhatott komoly gondot, hanem a perbe fogott szervezetnek is, amelynek a váratlan kiadás miatt éves költségvetésének terhére kellett mélyen a zsebébe nyúlnia, miközben vállalt feladatait szerződéses kötelezettségeinek eleget téve változatlanul teljesítenie kell.
