A biológiai útlevélen alapuló doppingvizsgálat lényege, hogy az évek során a sportolók mintájából nyert adatokból matematikai modell segítségével felállítják a versenyzők személyes paramétereit, s ehhez mérten állapítják meg a referenciatartományokat. Így megtörténhet, hogy az adott sportoló mintája bizonyos tiltott szerre nézve soha sem lépi túl az általános határértéket, de a személyére szabott marker alapján igen, s így állapítják meg a doppingvétséget.
A Mandinernek adott interjúban Kováts Tímea is elmondja, hogy három egymástól független szakértő egyöntetű véleménye kell ahhoz, hogy az adatok alapján valamelyik – a szakértők előtt akkor még nevesítetlen – sportoló doppingvétségének a valószínűségét kimondják. Ez az úgynevezett valószínűleg dopping, közismert angol nevén a likely doping. Az egyetemi docens ugyanarra hívja fel a figyelmet, mint korábban hosszú – feltételezhetjük, nem saját kezűleg írt, szakmai érvekkel alátámasztott – közleményében Kenderesi Tamás: a mintavételek során a magyar úszó mintáit hanyagul rögzítették, mi több, egyes – egyébként érvényesen levett! – adatok megmagyarázhatatlanul bele sem kerültek a biológiai útlevelébe,
– Értelemszerűen, ha egy matematikai modellbe betáplált adatok nem kellőképpen pontosak és nem teljes egészében fedik le a valóságot, akkor abból következtetést sem szabadna levonni, nemhogy doppingvádat megfogalmazni, ad abszurdum elítélni valakit emiatt – vonja le a következtetést a Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszékének egyetemi docense.
Ők azok, akik elmeszelték Kenderesi Tamást
Kováts Tímea felfedte, hogy Dr. Csalódi Renáta hematológussal, valamint Dr. Farkas Nelli és Rakovics Márton statisztikusokkal közösen foglalták össze az érveiket a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek (WADA) elküldött válaszlevelükbem. Az érvek azonban nem hatották meg a WADA-t, a szervezet fenntartotta a doppingolás vádját, azaz megkezdődött a doppingeljárás Kenderesi Tamással szemben.
