A legfontosabb az, hogy nem történt igazságtalanság. Bár a Fehérvár híveit talán a tények sem győznék meg, hiszen a Diósgyőr ellen önfeledten ünnepelték a bronzérmüket jelentő gólt a szurkolóikkal együtt, amikor egy géniusz elvette a gólt, a csapat pedig maradt a negyedik helyen. A géniusz megnevezés egyébként Bartosz Grzelak vezetőedzőtől származott, és természetesen a VAR-kocsiban ülő döntéshozóról beszélt – aki talán nem géniusz, ám jól döntött. Nem millimétereken, hanem harminc centin múlott minden, a támadó játékos ennyivel volt előrébb, mint kellett volna, azaz jó ítélet született.
Mindez azon a háttérbeszélgetésen vált ismét bizonyossá, amelyet az MLSZ Játékvezetői Bizottságának az elnöke, Hanacsek Attila tartott a meghívott újságíróknak. Mutatott olyan példákat is mindkét profi osztályból, amelyeknél a játékvezető óriásit hibázott, és többször is elmondta: bár a számok egyértelmű fejlődésről és javulásról árulkodnak, akad bőven még tennivaló. Az egyik leglényegesebb az utánpótlás kérdése, ugyanis jelenleg mintegy ezren hiányoznak a rendszerből. Hatásos és látványos kampánnyal az év eleje óta sikerült tíz százalékkal növelni a játékvezetők és az ellenőrök számát, ez jelenleg 3084, és csaknem hatszázan állnak a vizsga előtt szerte az országban.
A mennyiség mellett természetesen rendkívül fontos a minőség is, és az NB-s osztályokban folyamatosan egyre magasabb az értékelésekkor kapott osztályzatok átlaga. Anélkül, hogy elmerülnénk az adatok végtelen tengerében, azt feltétlenül meg kell említeni, hogy a hibás döntések számának a csökkenésében óriási szerepet játszik a VAR működése. Az élvonal utolsó videóbíró nélküli idényében, 2021–2022-ben 60 súlyos, akár az eredményt is befolyásoló játékvezetői tévedés történt, a másfél hete véget ért szezonban csak 14, és ez csúcs az NB I történetében.
