Európa-bajnok, olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, 202-szeres magyar válogatott – ő Pádár Ildikó, aki jelenleg a Ferencváros utánpótlásedzője. Ha valaki, ő pontosan tudja, milyen egy részben hazai rendezésű torna végjátékában szerepelni, hiszen 1995-ben éppen a magyar–osztrák világbajnokságon lett ezüstérmes.
– Az a bizonyos világbajnokság, ahol másodikként zártunk, nekem is adott egy hatalmas pluszt, hiszen akkoriban még én is a fiatalabb játékosok közé tartoztam. Hazai közönség előtt, egy ekkora világversenyen kézilabdázni nagyon jó érzés volt. Persze szívesen emlékszem vissza arra is, amikor 2000-ben, Romániában megnyertük az Európa-bajnokságot, bár nem Magyarországon játszhattunk, ott is igaz volt, hogy a helyszín még nagyobb erőt adott a csapatnak. A hazai rendezésű világversenyek maradandóbban élnek bennem, mert egyrészt nagyon eredményesek voltunk ezeken, másrészt a magyarországi eseményekre sokkal inkább visszaemlékszik az ember – kezdte lapunk kérdéseire válaszoló Pádár Ildikó.
Mentálisan rengeteget fejlődött a válogatott
Visszatérve a jelenbe, látható, hogy a társházigazda szerep 2024-ben is szárnyakat adott a magyar válogatottnak, amely a Debrecenben lejátszott három Eb-csoportmeccséből és négy középdöntős találkozójából hatot megnyert, egyetlen vereségét kedden, a vb-címvédő franciák ellen szenvedte el. A csapat továbbjutása a legjobb négy közé addigra már biztos volt – Magyarország 2012 után jutott el ismét az elődöntőig egy kontinenstornán.
– Nagy gratuláció jár a lányoknak az eddigi Eb-szereplésért. A csoportban a svédek elleni meccs meghatározó volt, adott egy olyan lendületet, magabiztosságot, hogy ha a svédeket megvertük, akkor miért ne lehetne a többi mérkőzésen is győzni, eredményesnek lenni? A románok ellen is remek győzelmet ért el a csapat a középdöntőben, azért egy magyar–román mérkőzés mindig kicsit a presztízsről is szól. Külön kiemelném a közönség szerepét is, a szurkolók végig a válogatott mögött álltak, ami szintén közrejátszhat az eredményes szereplésben
– folytatta Pádár Ildikó. – Sajnos hosszú ideje nem szerepelt ilyen jól a csapatunk, mint most, de úgy érzem, hogy ez a gárda a tavalyi évhez képest, illetve amióta Golovin Vlagyimir dolgozik velük, kezd szépen lassan összeállni. Az előző évhez képest azt látom például, hogy mentálisan rengeteget fejlődött az együttes. Sokat számított ez az egy év, mert ezalatt szinte majdnem minden játékosunk olyan klubnál kézilabdázott akár itthon, akár külföldön, ahol meghatározó szerepet töltött be, nemzetközi kupában is szerepelt. Egy év alatt nagyon sok rutint szereztek a játékosok, akik még bővíthették a tudásukat. A lányok egyre jobban megismerték egymást, rengeteget gyakoroltak együtt, ez meglátszik a pályán is. Ezen az Eb-n eddig jó átlagot hozott a csapat akár védekezésben, akár támadásban.