Különleges közgyűlést tartott május 9-én, pénteken az MLSZ, a különlegességet a kivételes érdeklődés adta meg. A Magyar Labdarúgó-szövetség az előírásoknak megfelelően nyilvánosságra hozta a napirendi pontokat, amelyek zömmel a hagyományos beszámolók, pénzügyi jelentések és a következő év terveinek elfogadásáról szólnak, ám akadnak olyan reformjavaslatok is, amelyek hosszú évekre alapjaiban meghatározhatják a magyar futball fejlődésének irányát. Csányi Sándor, a szövetség elnöke a tervekről szólva elmondta, a felnőttválogatott célja kijutni a 2026-os világbajnokságra vagy a 2028-as Európa-bajnokságra, de a legjobb az lenne, ha mindkettőn ott lenne, és fontos, hogy a Nemzetek Ligájában visszajusson az A divízióba. Ennek érdekében megállapodtak Marco Rossival, akinek 2030-ig meghosszabbították a szerződését.
Sok izgalmat rejtett magában az a napirendi pont, amely Az MLSZ 2025–2030 közötti stratégiája nevet kapta. Ez egy rendkívül komplex, a sportág egészét több szempontból átfogó és megközelítő anyag, és a cél egyértelmű: a magyar labdarúgás versenyképességének további növelése, a válogatott stabil Európa- és lehetőleg világbajnoki részvételének elérése, valamint a klubfutball színvonalának és utánpótlás-nevelésének javítása. A stratégiai tervezet szerint a következő öt évben a minőségi munka, a fiatal magyar játékosok beépítése és a klubok gazdasági stabilitásának megőrzése kerül a fókuszba.
Az MLSZ félmilliárd forintot kínál
A legnagyobb visszhangot keltő javaslat így szól:
„Az MLSZ az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen. Az NB II-ben csak magyarok léphetnek pályára, két fő U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie.”
A témában Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki a felcsúti Puskás–Suzuki-kupa május 5-i döntője után mondta el, bízik benne, hogy az MLSZ végrehajtja ezt a tervét. Támogatottsághoz kötött ajánlás az a pont is, hogy az NB II-ben a klubok csak magyar edzőt alkalmazzanak.
Csányi Sándor elnök a tervekről szólva elárulta, hogy az, aki nem fogadja el az ajánlást az NB I-ben, mintegy félmilliárd forintról mond le, az alacsonyabb osztályokban ez az összeg csökken, de az NB II-ben is háromszázmillió forintra rúg. Az elnök elmondta, marad a 12 csapat az élvonalban, a lebonyolítás esedékes változásaira a jövő nyártól kerülhet sor, de most még marad a három kör, a két kieső és a két feljutó. Később a közgyűlés Az MLSZ 2025–2030 közötti stratégiáját elfogadta.
A közgyűlésen tisztújítás is történt, erről ide kattintva olvashatnak.
