Hazard és Terry jött szembe a magyar kapussal, akit eltiltott a csapatkapitánya

Körülbelül tizenkét év után futballozhat ismét itthon Gyollai Dániel, aki az NB I-es újonc Kazincbarcikánál folytatja pályafutását. Gyollai Dániel a választásáról, Eden Hazardról, John Terryről, és a csapatkapitány által letiltott világoskék felszereléséről is beszélt a Boon.hu-nak.

2025. 07. 11. 8:02
Gyollai Dániel bízik benne, hogy jó helye lesz a Kazincbarcikánál
Gyollai Dániel bízik benne, hogy jó helye lesz a Kazincbarcikánál (Fotó: kbsc.hu)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyollai Dániel múlt szombaton, a Mezőkövesd elleni felkészülési mérkőzésen debütált új csapatában. A 28 éves kapus hosszú utat járt be légiósként, még 2013-ban került ki Angliába, és ott a kölcsönadásokat is beleszámítva hat évet töltött el. Bár a felnőttek között nem mutatkozott be, ennek ellenére jó emlékekkel gondol vissza arra az időszakra.

Gyollai Dániel 2017-ben a Selhurst Parkban melegíthetett a Crystal Palace elleni Premier League-meccs előtt
Gyollai Dániel 2017-ben a Selhurst Parkban melegíthetett a Crystal Palace elleni Premier League-meccs előtt (Fotó: NurPhoto/AFP/Kieran Galvin)

– A klub (a Stoke City – a szerk.) a Premier League-ben szerepelt, amelynek minden mással összehasonlíthatatlan a légköre.

A felnőttekkel készültem, például egy Chelsea elleni meccsen olyan kaliberű játékosok futottak el mellettem, mint Eden Hazard vagy John Terry. Egészen hihetetlen érzés volt ekkora sztárok ellen készülni, melegíteni, ez azért sokszor megadatott, lassan hozzászoktam.

Ekkor azt gondoltam, talán nem is hiába, hogy egyszer én leszek ott ellenük, bár a két sztenderd kapusunk akkor a bosnyák válogatott Asmir Begovic volt, illetve a 20 évesen a Stoke-hoz igazolt Jack Butland. 2015-ben előbbi elment éppen a Chelsea-hez, utóbbi lépett elő első számú kapussá, viszont érkezett a húsz esztendőn keresztül az ír válogatottban védő Shay Given, aki ugyancsak nem kis név a szakmában. Szóval kiváló körökben nevelkedtem, kaptam meg az alapokat. A magyar alapok is nagyon jók voltak, de utána építettek rá az angolok, úgy érzem, azon évek alatt sok tapasztalatot szereztem, ami az előnyömre vált – mondta Gyollai a boon.hu-nak.

Gyollai Dániel tiltása

Gyollai legutóbb az északír Glentorannál védett, amelynél gyorsan képbe helyezték bizonyos szabályokkal.

– A labdarúgás szempontjából olyan, mint Anglia, a futballal kelnek, fekszenek az emberek, kis túlzással azt is reggeliznek. A belfasti klubok (Glentoran, Linfield, Cliftonville és Crusaders) között óriási a rivalizálás, ami minden szinten érezhető, a gyerekeken, a szülőkön, a közösségi médiában. Erre még rátesz a vallás, hogy melyik klub melyikhez tartozik, ez úgymond parázs a tűzre. A városi rangadókon megtelnek a lelátók, egy Glentoran–Linfield mérkőzés olyan szintű presztízzsel bír, mint egy Újpest–Ferencváros. A Linfield egyébként a városi stadionban, a 18 500 fős Windsor Parkban játssza a találkozóit. 

Amikor tavaly nyáron megérkeztem, az öltözőben felvettem a világoskék Adidas Predator cipőmet, meglátta a csapatkapitány, és azt mondta: »Abban a cipőben nem edzel, nem játszol«. »Miért?« – kérdeztem. Erre azt válaszolta, azért, mert a Linfield színe.

Nem lehet ilyen se a cipőm, se a szerelés, se az edzőcucc, se a meccsszerelés. Semmi, ami az ellenfélre utalhat, annyira utálják egymást.

Ezért választotta a Kazincbarcika csapatát

Gyollai azt is elárulta, miért döntött a hazatérés mellett: – Úgy gondoltam, a tovább, az előrelépéshez vagy az kell, hogy itt, a szigeteken, Skóciába, Angliába igazoljak, vagy Európába, azon belül Magyarországra. A magyar élvonal színvonalasabb, mint az északír, és persze az sem volt mindegy, hogy itt, itthon van a családom, a barátaim, a barátnőm. Vártam, vártunk, volt egy-két angol lehetőség, de a mérlegelésnél eszembe jutott az angol liga strukturális volta. Aki a harmadik vonalban akar játszani, ahhoz az az első kérdés, játszott-e negyedosztályban. 

Nem akartam várni, évente, kétévente lépegetni, úgy éreztem, a magyar bajnokság jobb kihívás lenne. A barcikai jelzés tehát tökéletes volt.

Különben élő szerződésem volt a Glentorannal, viszont szerepelt benne egy olyan opció, ami megengedte, hogy ha olyan lehetőség jön, amire nem mondok nemet, akkor ők elengednek. Örök hálám amiatt nekik, hogy tartották ehhez magukat. A vezetőedzőnk, aki kapus volt, teljesen átérezte a dolgot, a helyzetet, a legjobb kívánságok közepette mondtunk búcsút egymásnak. Kijelentette, nagyon szívesen látna náluk úja, ha netán úgy alakul, ha átmentünk a hídon, nem kell azt felégetni magunk mögött. Persze az sem mindegy, hogy itthon vagyok, szem előtt a válogatottnál is, ahová bekerülni nyilván cél, és amiben bízom. Azt is megjegyezném, a Kazincbarcikával óriási ellenfelek ellen fogunk játszani, a Fradival, az Újpesttel, vonzó az NB I-ben való bemutatkozás.

Gyollai a legutóbbi idényben nem csupán a teljesítményével került a középpontba, hanem azzal is, hogy előbb gólt lőtt a saját térfeléről, majd segített megmenteni egy szurkoló életét

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.