Rohanó magyar a megfontolt magyarok ellen

A közeli ismerősei azt mondják róla, hogy újjászületett. Máthé Dominik a nap 24 órájában a kézilabdázásnak él, már nem az a kétméteres srác, aki izomból eldurrantja a labdát a szaggatottról, hanem alázatosan rohan támadni és védekezni, ésszel játssza a sportágat, kilépett az örök ígéret skatulyából. Az egykori balatonfüredi jobbátlövő csütörtök este a norvég Elverum játékosaként találkozik a Mol-Pick Szegeddel a férfikézilabda Bajnokok Ligájában.

Máthé Dominik a válogatottban is bizonyítja, hogy sokat fejlődött Fotó: Vasvári Tamás Forrás: MTI

Pestszentlőrincen kezdett kézilabdázni, tizenhét évesen pedig már a Balatonfüred NB I-es csapatában játszott, két év múlva házi gólkirály lett. Sokáig csak támadásban tündökölt, de a januári Eb-n, amikor a Gulyás István szövetségi kapitány vezette szakmai stáb bedobta a mély vízbe, rögvest kiderült, hogy a védekezése is rengeteget fejlődött. A svédországi Európa-bajnokság előtt „robbant a bomba”. Ugyan magyar és külföldi topcsapatok is érdeklődtek iránta, ő a Norvégiában megszakítás nélkül nyolcszor bajnok és hat éve rendszeres BL-szereplő Elverumhoz írt alá két évre.

– Természetesen nem bántam meg a döntésemet. Minden porcikámon érzem a fejlődést. Mivel a norvégok tempós kézilabdát játszanak, nem cserélnek támadás és védekezés között, kis túlzással végigjátszom a meccseket. Érzem a bizalmat, az edzőnk, a norvég válogatott másodedzője, a korábbi irányító, Börge Lund folyamatosan támogat, de ezt a csapattársaimról is el tudom mondani. Többek között a világ legjobb jobbszélsőjéről, Luc Abalóról is – mesélte lapunknak a 21 éves játékos, akinek a norvég nyelvismerete egyelőre a sportág szakkifejezéseire korlátozódik.

A szigorú norvég szabályok olykor próbára teszik Máthé idegrendszerét, nehéz utána visszaszoknia a pályára. A Horvátország elleni válogatott meccset követően az átlövő Amszterdam érintésével repült vissza Oslóba, majd tíznapos önkéntes karantén várt rá, közösségbe nem mehetett. Ilyen előzmények után, egy közös edzéssel a háta mögött jelentkezett játékra a Drammen elleni hétvégi meccsre.

– A spanyol stílus után a norvég, a megfontolt után a rohanós kézilabda elég éles váltás volt. Két perccel a vége előtt két góllal vezettünk, és még akkor is futottak a társaim. Csodálkoztam, de ők így nőttek fel. Nyertünk két góllal, és ez a lényeg – summázta a meccset Máthé, majd rákanyarodtunk a csütörtöki, Szeged elleni csoportmeccsre.

A sors – a járvány – fura fintora, hogy a BL A csoportjában utolsó előtti Elverum egy hellyel előrébb áll a tabellán, mint a Szeged. A norvég csapat nyert Portóban, a magyar viszont még nem szerzett pontot az idei sorozatban.

– Alapesetben a Szeged az esélyes, de a jelenlegi minden, csak nem alapeset. Mi jó erőben vagyunk, arra alapozhatunk, hogy a Szeged hamarabb fog elfáradni, ezért gyorsítjuk a játékot, egy-egy kihagyott helyzet után azonnal támadunk, nem hagyjuk cserélni Pastor csapatát. Én Bodó Ricsi ellen fogok védekezni egy az egyben. Fogalmam sincs, hogyan fogom megállítani, jó lenne, ha legalább 11 méterről kellene lőnie. Remélem, a kapusunk videón elemzi majd a lövéseit, úgy könnyebb dolgunk lehet – vázolta az esélyeket az idegenlégiós korszaka első magyarországi meccsére készülő átlövő.

Máthé azt is elmondta, hogy szívesen hazajönne karácsonyozni, de a szakmai alázat mást sugall. Profi sportolóknál ez így van rendjén.

– December 29-én a Naerbo ellen játsszuk a norvég kupadöntőt. Ha otthon karácsonyoznék, tíz nap önkéntes karantén várna rám Norvégiában, és nem léphetnék pályára a kupameccsen. Márpedig ez most fontosabb. Azt is remélem, hogy a kedvezőtlen hírek ellenére megrendezik januárban a világbajnokságot. Jó formában érzem magam, fizikálisan sokat fejlődtem, gyorsabb is lettem. A válogatott szakmai stábja is folyamatosan biztat, és ez nagyon sokat jelent nekem. Játszani szeretnék, minél többet.

Egyiptom még odébb van, de Szegeden ismét megmutathatja hogy miért volt érdemes Norvégiába szerződnie.