A heavy metal umlaut és a reklámhelyesírás

Ahány ház, annyi szokás: Müpa, MüPa, MűPa vagy MÜPA, mind ugyanazt az intézményt jelöli – a Művészetek Palotáját.

A hír nem új, viszont annál üdvözlendőbb: 2015 tavaszán a kulturális központ neve hivatalosan is megváltozott, azóta mint Müpa Budapest találkozhatunk vele. Ez akár jó hír is lehetne, ha nem vetne fel kínos kérdéseket a régi-új létesítmény nevének írásmódja.

A Művészetek Palotája 2005 márciusában nyitotta meg kapuit. Tíz esztendőn keresztül ezen a néven hivatkoztunk rá, azonban 2015 tavaszán az intézmény kommunikációs irodája közleményt adott ki, jelezve, az új szezont már Müpa Budapest néven kezdik meg. A változást a cégbíróság jegyezte be. Az okok között a rövidebb név ismertsége és közkedveltsége áll. A közleményben arra kérik a sajtó munkatársait, hogy a továbbiakban a Müpa, Müpában, Müpát formát használják.

Méltányolható kérés. Vagy mégsem? Lássuk csak, mi a véleménye erről az E-nyelvnek, és milyen útmutatást ad az Akadémia: a többelemű intézményneveket helyettesítő szóösszevonásoknak az első betűjét nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk. A helyesírás szabályai 286. pontjában a rövidítések között konkrét példaként említi a Művészetek Palotáját: Műpa.

A rövidítésre már évekkel korábban találunk útmutatást: „A Művészetek Palotája neve viszonylag újnak számít az intézmények sorában, mégis hamar elterjedt a rövidített változata. [ ] A névben szereplő »Művészetek« szó alapján tartsuk meg a »Mű-« (tehát a hosszú ű-s) formát, s ehhez kapcsoljuk kisbetűsen a »-pa« alakot. A javasolt forma tehát: Műpa – tekintettel arra, hogy a kialakult gyakorlatban már elevenen él a szóalak” – írja az E-nyelv 2011. február 10-én. A portál az új szabályzat megjelenése után, 2016. február 23-án is deklarálja: „A Művészetek Palotája szabályos rövidítése: Műpa (vö. Akh. 12: 417). A Müpa vagy MüPa stb. formák tekinthetők »reklámhelyesírásnak«.”

Értem én, hogy sokkal több nyelvben használatos az ü betű, mint az ű. Ilyen a Wikipédia szerint a magyar mellett az azeri, az észt, a német, a tatár, a török, a türkmén, az ujgur. Előfordul még francia, spanyol és portugál nyelvű szövegben is mellékjeles, tréma ékezettel ellátott u-ként. Érdekesség, hogy az ü betűnek van még egy pusztán dekoratív alkalmazása is, ez az úgynevezett heavy metal umlaut – mint a Mötley Crüe együttes nevében –, amely az 1960–70-es években jött divatba.

A Művészetek Palotája amúgy állami intézmény. Mint ilyennek, illett volna kicsit jobban odafigyelnie. A helyesírás alapelvei nem néhány hónap alatt alakultak ki, és nem néhány hónapja változtak meg. Nem mentség, ha egy cég vagy szervezet azzal érvel, később jegyezte be a cégbíróság a nevét, mint ahogy az Akadémia kiadta A magyar helyesírás szabályai 12. kiadását. Ugyanis nem az Akadémiának kell alkalmazkodnia a cégbírósághoz, hanem éppen fordítva: a cégbíróságnak nem lenne szabad bejegyeznie olyan szervezetnevet, amelynek írásmódja ellenkezik nyelvünk alapszabályaival. Mert ha egyetlen esetben is engedünk, a kivételek sora végeláthatatlan lesz, és többé nem lesznek kivételek. Csak rossz helyesírású gyermekek és felnőttek. Ez pedig nem a fejlődés irányába hat, hanem visszalépés.

Szó szerint

Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”, és elkészítettük az első átírási térképet. Ajánljuk korábbi írásainkat.