Már nemcsak a magyar választókkal elégedetlen Gyurcsány Ferenc, amiért egy évtizede hallani sem akarnak a baloldal kormányzásáról, minap az istenített Brüsszelre is kiakadt. „Mit totojázik az Európai Bizottság? – mérgelődik közösségi oldalán a demokratikus ember. – Kevés erősebb támogatója van a közös európai eszmének, mint a Demokratikus Koalíció. (…) Az Európai Bizottság évek óta vizsgálja a magyar sajtószabadság helyzetét. Mondhatnám, dicséretes, alapos munka. De nem az! Politikai alibizés.”
Gondolom, a visszájára sikerült Index-szomorújáték verte ki a biztosítékot a piros fejű főszervezőnél. Végül is érthető. Hiába a gondosan megszervezett liberális hisztéria, a kormánynak állított csapda (mindeközben Klára asszony rendszeres felvilágosító sorozata az Európai Egyesült Államok nagyszerűségéről), a markába nevető magyar miniszterelnök még csak egy sárga lapot sem kapott Brüsszeltől. (Sőt még azt is el kellett tűrni, hogy Szijjártó külügyminiszter bohócot csináljon a magyar kormányt kóstolgató Reuters-tudósítóból…) Hallatlan!
„A bizottság süket csendje és bénultsága árt a közös európai ügynek – kesereg tovább a hoppon maradt őszödi stratéga. – Hány lapot, intézményt, fórumot lehetetlenítsenek még el Magyarországon, hogy világos beszédre és cselekvésre szánják el magukat Brüsszelben? Ébresztő, hölgyeim és uraim, ott a bizottságban! Nem elég már a vasalt ing és az elegáns kosztüm. Tessék felvenni a kesztyűt!”
Egy idősebb kommentelő azt írja, őt az egész arra emlékezteti, amikor Gyurcsány szellemi elődei annak idején behívták az oroszokat. Kapjunk már a fejünkhöz!
