A Fővárosi Törvényszék után minap a Kúria is megerősítette a Fővárosi Kormányhivatal döntését, miszerint Tordai Bence párbeszédes politikus jogellenesen építkezett Budapest egyik legdrágább részén, a II. kerületben. A zsivány honatya még 2016-ban vásárolta azt a parasztházat, amelynek helyére hamarosan egy 150 millió forint értékű luxusvillát építtetett. A hatóságok megállapították: nem felújítás, hanem illegális építkezés történt. Hoppá! (Tordai szerint természetesen az egész csak egy politikai lejárató hadjárat, amelynek ő az áldozata.)

Az egész attól igazán érdekes, mert képviselő úr egyfolytában az igazság fölkent bajnokát alakítja, ezen szerepében pedig olthatatlan vágya, hogy minden róla szóljon, mikrofonok, kamerák és tülekedő riporterek vegyék körül. (Örökké ezen erőlködik szegény – annak pedig ismerjük a végét.) A túlmozgásos látványépítész egyfajta veleszületett tenyérbemászásban szenved. Az egész ember egy megrázó élmény. Egy ízben valami zavaros molinót feszített ki a Lánchídra, abban reménykedve, hogy emiatt majd elviszik a rendőrök, ám a lőtéri kutya se foglalkozott vele. Máskor a szónoki pulpituson egy végtelenített „CÖF-ögéssel” jelezte előrehaladott állapotát, miközben tekintetében furcsa fények villództak. A mutatványos ember szereplése láttán még a jámbor állampolgár hátán is feláll a szőr, attrakciói, lombrosói kacaja orvosért kiált. Ráadásul a rohamok egy része ápolóinak távollétében érik, így előfordul, hogy a televízió is kénytelen megörökíteni a honatyára törő bolondórát.

Ha újranyitna a Lipót, talán kórtermet neveznének el róla. Vagy a gumiszobát.