A bécsi CW Bank botránya osztrák szemmel

Az utóbbi hónapokban a bécsi CW Bank körüli botrányok kapcsán megjelent cikkek a közelmúltban történt eseményekről részletes beszámolókat adtak. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyták, hogy a Magyar Nemzeti Bank leányvállalataként működő pénzintézet lényegében 1990 után is folytatta azt, ami korábban egyik fő feladata volt: a nyugati világban a Moszkva által irányított kommunista tevékenység finanszírozását.A CW Bank esete is bizonyság arra, hogy 1990 után a hatalom lényeges részei – sokszor nem is álcázott formában – a rendszerváltozást túlélő kommunista nómenklatúra irányítása alatt maradtak. Így történhetett meg, hogy a kilencvenes évek elején a bécsi magyar állami bank lényeges szerepet játszott a keletnémet diktatúra vagyonának az átmentésében az Osztrák Kommunista Párt számára. Ebben az akcióban vezető szerepet játszott Rudolfine Steindlinger asszony, az Osztrák Kommunista Párt pénzügyeinek egyik irányítója, akinek a férje valószínűleg nem véletlenül állt a bécsi magyar CW Bank élén. Így vált lehetővé, hogy az NDK-rezsim pénzét kalandos úton a magyar bank trezorjába próbálták átmenteni pénzmosás céljából.Az átmentésre szánt milliárdokat kis tételekben – a bécsi Profil című magazin szerint – a bécsi harmadik kerületből egy állítólag nyugalmazott textilkereskedő vitte utazótáskában Steindlinger asszony kohlmarkti irodájába, ahol egy cédulával együtt átadta a titkárnőnek. A cédulán egy feljegyzés volt, amely meghatározta a pénz további rendeltetését. Ezt követően három férfi jelent meg a bécsiek által Vörös Finnynek nevezett irodájában, a titkárságon átvették a pénzt, és átvitték a közelben lévő Central Wechsel- és Creditbankba, ahol titkos takarékkönyvekben helyezték el.Steindlinger asszonyról ismert volt, hogy az Osztrák Kommunista Párt árnyékában, látszólag mint üzletasszony, titokzatos vállalkozásokban vesz részt, amelyek a KGB-hátterű gazdasági tevékenységnek álcázott akciókat voltak hivatva előmozdítani. Így volt tulajdonos a keletnémet Novum GmbH. kereskedelmi vállalkozásban, amelynek számlái Berlinben, Zürichben, Vaduzban és Bécsben voltak találhatók. E számlákra áramlottak az átmentésre szánt milliárdok. Bécsben a CW Bankon kívül a szintén magyar hátterű Winter Bank játszott vezető szerepet, valamint a szocialista befolyás alatt álló Austria Bank. Az akció feladata az volt, hogy a jogos tulajdonos, a Német Szövetségi Köztársaság elől eltüntessék a keletnémet önkényuralom vagyonát. Az eltüntetésre szánt milliárdokat nem lehetett papíron dokumentálni, mivel Steindlinger asszony titkos számlákon tartotta. Jogilag felmerült a kérdés, hogy a Novum keletnémet tulajdont képezett-e, mint ahogy a kereskedelmi nyilvántartásokban fel volt tüntetve, vagy pedig az Osztrák Kommunista Párt vállalkozása volt, ahogy ezt a bécsi elvtársak állították.Az osztrák bíróság eljárást indított Steindlinger asszony ellen, bűnös gondatlanság és a devizatörvények megszegése miatt, és a KPÖ pénzügyi referense, Michael Graber ellen orgazdaság bűntette miatt. A bécsi bíróság 1993-ban hozott döntésében leszögezte: fennáll a gyanúja annak, hogy az NDK politikai vezetői és hozzátartozói az állami és pártvagyont külföldre csempészték, és ebben az akcióban Steindlinger asszony fontos szerepet játszott. A bécsi Ratskammer egyúttal kimondta, hogy az érintett bankok feladata volt ezeket a milliárdokat úgy kezelni, hogy ezen összegek eltűnjenek a nyilvánosság elől. A nyomozás során kiderült, hogy a pénzmosásban szintén szerepet játszó Winter Bank a Novum zürichi számlájáról 250 millió schillinget emelt le. A pénzmosási akció következő fokozata volt, hogy az érintett bankok gyorsan átutalták a pénzt Bahamára, a Nassauban található UCB Capital Bankba. Ez a bank jó kapcsolatokat ápolt egy bécsi üzletemberrel, akinek egyik cégénél a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi egy volt tisztjét alkalmazták. Érdekes megfigyelni, hogy ebben az időszakban Budapesten az illetékesek úgy tettek, mintha semmilyen rendellenességről nem lenne tudomásuk. De ezt követően sem változott semmi ezen a területen. Ugyanis e cikk írója az 1994-es választások előtt a Kossuth Klubban, egy külpolitikai kerekasztalvitán – a bécsi Profilra hivatkozva – elmondta az értesüléseit. Ezen a rádió által is közvetített vitán megkérdezte a parlamenti pártok jelen lévő képviselőit: miképpen lehetséges, hogy még négy esztendővel a rendszerváltás után is KGB-hátterű gazdasági manipulációkban vesz részt a Magyar Köztársaság nemzeti bankja? Amikor feltettem a kérdést az érintett személyeknek, mély csend fogadta szavaimat, és senki nem mondta, hogy a Profilban leírtak nem felelnek meg a valóságnak.A tények azt mutatják, hogy minden maradt a régiben, mert az ezt követő években a bécsi CW Bank több olyan kapcsolattal rendelkezett a nemzet kárára, amelyeknek különböző kommunista titkosszolgálati összefüggései voltak, s a szálak Moszkva felé vezettek. Talán a jelenlegi kormánynak sikerül felderíteni ezeket a rejtett öszszefüggéseket, amelyek fényt vetítenének a CW Bank mögötti tevékenységre. Ez ugyanis komolyan ártott országunk erkölcsi hitelének.A szerző Bécsben élő újságíró