A művi vetélés alkalmatlan a születésszabályozásra

A hazai demográfiai előrejelzések alapján a következő évtizedben nem kerülhetjük el a népesség jelentős fogyását. A természetes szaporulat nem kívánt mértékű csökkenése mellett olyan jelenség is megfigyelhető, amely a születések csökkenésének részben következménye, részben oka: a meddő házasságok arányának emelkedése. A nyolcvanas évek elején kilenc százalék volt a meddő házasságok aránya, napjainkban pedig 15 százalékra emelkedett.Mi ennek az eredete?A termékenységet meghatározó fontosabb elméletek közül a figyelem főleg a szociális tényezők felé fordult. A demográfusok között általános véleményként az terjedt el, hogy a legális művi vetélések számának alakulása nem meghatározója a születésszámnak. Ezzel szemben a teljes termékenységet befolyásoló tényezők között kevés figyelmet fordítanak a biológiai és orvosi okok szerepére.A megtermékenyített petesejtnek ötven százaléknál is kisebb az esélye arra, hogy egészséges emberré fejlődjék. A magzat életkilátásait vetélés, halvaszülés, koraszülés, fejlődési rendellenességek, szülési ártalmak és sok más körülmény csökkentheti. A terhességmegszakítás késői szövődményei miatt a téma felvetésének az ad mind orvosi, mind társadalmi vonatkozásban egyaránt jelentőséget, hogy világ- és hazai viszonylatban is egyaránt növekedett a 13-18 év közöttiek művi vetélésének száma, továbbá hogy a születéskorlátozás legelőnytelenebb korlátozásán belül különös figyelmet érdemel a fiatal korban végzett terhességmegszakítás késői szövődményei között a másodlagos meddőség bekövetkezte. Amíg a nyolcvanas évek elején csak öt százalékot tett ki a fiatalkorúak terhességmegszakítása, addig napjainkban már elérte a 20 százalékot is a 18 éves kor alatti terhességmegszakítások aránya.A fiatal korban végzett terhesség megszakítását követően 13 százalékban fordul elő meddőség, míg a felnőttkorban művi vetélésen átesettek négy százaléka válhat meddővé. Ugyanilyen arány figyelhető meg a művi vetélést követő kürtelzáródás terén is. Becslésünk szerint a 18 éven aluliaknál öt százalékban várható kétoldali kürtelzáródás, míg a felnőttkorban történt művi vetélés után csak közel két százalékban következett be obstrukciós meddőség. A számokból az is kiderül, hogy a fiatalkorúakra váró veszélyeztetettség háromszor gyakoribb, mint felnőttkorban. Ennek az az oka, hogy fiatal korban a szervezet jobban sebezhető mind funkcionálisan, mind mechanikusan.Becsléseket végeztünk, és megállapítottuk, hogy a fiatal korban végzett összes művi vetélés után a 80 ezer körüli művi vetélésből a becsült meddőség több mint 10 ezernek, míg a 18 éven felüli egymillió-egyszázezer körüli terhességmegszakításból közel 47 ezernek adódik.Az ötvenes évek elején magasabb volt az elsődleges meddőség aránya, mint a másodlagosé. Ez azzal volt magyarázható, hogy genitális tuberkulózis miatt elzáródott a petevezető. Amikor a terhességmegszakítás liberalizálódott, megváltozott az arány a másodlagos meddőség javára. Ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy az arányok eltolódásáért a terhességmegszakítás tehető felelőssé. Ezen túlmenően megváltozott a meddőség minősége is, amit a terhességmegszakítás okozott. Nevezetesen arról van szó, hogy növekedett a funkcionális meddőség aránya.Napjainkban ismét emelkedik az elsődleges meddőség aránya az orális fogamzásgátlók tartós használata miatt. Ezenkívül növekedett a szexuális úton terjedő betegségek száma is, ami kürtmeddőséget idéz elő, és szintén növeli az elsődleges meddőség arányát. A fiatal korban végzett terhességmegszakítás miatt minden évben újra termelődik az obstrukciós és funkcionális meddőség, ami növeli a kumulatív meddőségi rátát.Ez a folyamat odáig vezethet, hogy a meddő házaspárok aránya meghaladja a reproduktív korú nők számát. Ennek elkerülése érdekében korlátozni kell a születésszabályozás leghatékonyabb, de egyben legkártékonyabb módszerét: a terhességmegszakítást.Tekinthető-e a születésszabályozás adekvát módszerének a terhességmegszakítás?A művi vetélés a születésszabályozás hatékony módszere, de egyben a legártalmasabb hatást gyakorolja a szervezetre, mert a műtét azonnali, korai (8 százalék) és késői (13 százalék) szövődménye 21 százalékot tesz ki.A szakmai elvek szerint műtéti beavatkozás csak abban az esetben indokolt, ha a műtét várható eredménye meghaladja a műtéti kockázatot. A terhességmegszakítás olyan „csonkító műtét”, aminek nincs eredménye, csak következménye. Az öt-tíz percig tartó műtét ideje alatt elvesztett ép anatómiai és élettani állapotot olyan 13 százalékot kitevő infertilis állapot váltja fel, amelyből többéves sikeres kezelés után (lombikbébi) juthat a nő abba a 20 százalékot kitevő csoportba, amely terhességgel fejeződik be.Tehát a művi vetélés alkalmatlan eljárás a születésszabályozásban.Szükség van-e tehát terhességmegszakításra?A terhességmegszakításra, mint műtéti típusra szükség van. Mint minden műtétnek azonban, így a művi vetélésnek is van feltétele és javallata. A műtéti beavatkozásnak az a feltétele – a korábban leírtak alapján -, hogy terhességmegszakítás sohase előzzön meg szülést, továbbá amíg az egyén a reprodukciót nem tekinti lezártnak, addig nem végezhető el terhességmegszakítás.A műtét javallata a felállított kórisme. Az élettani terhesség viszont nem jelent kóros állapotot, ezért az nem képezheti a műtét javallatát sem. A terhességmegszakításnak csak anyai vitális, vagy magzati javallata van. Az anya önrendelkezési joga nem javallata a terhességmegszakításnak. A műtét melletti döntést csak és kizárólag szakmai elvek alapján hozhatják meg, mivel a műtétnek magas az előrelátható és várható szövődménye. Ezért a terhességmegszakítást csak orvosi javallat alapján lehet elvégezni a nő önrendelkezési joga ellenére. A nő önrendelkezési joga azt jelenti, hogy a terhességet orvosi tanács ellenére is megtarthatja, az életét veszélyeztető betegség esetén is.A terhességmegszakítást követő úgynevezett „rövid terhességek” (spontán vetélés, koraszülés) és a „reprodukciós nyomorék” (másodlagos meddőség) kialakulása ok-okozati kapcsolatban áll.Minden ezer, fiatal korban végzett művi vetélés után 48, és minden ezer, felnőttkorban végzett terhességmegszakítás után 17 kürtelzáródás (65) következik be. Egy in vitro fertilizációs kezelés elvégzéséért 250 ezer forintot fizet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A teherbe esés valószínűsége in vitro fertilizációs kezelés után világszerte 15-20 százalék, ha a petenyerés számára, illetve 20-25 százalék, ha azt az embriótranszfer számára vonatkoztatjuk. Tehát az esetek 75-80 százalékánál meg kell ismételni a kezelést.Ha egy meddő nő kezelése 250 ezer forintba kerül, akkor 65, kürteredetű meddőség kezelése 16,250 millió forintot tesz ki.Egy nő számára az orális fogamzásgátló tabletta 8480 forintba kerül egy év alatt. Egymillió forintból 118 nőt lehet díjtalanul ellátni egy évre fogamzásgátló tablettával. A 16,250 millió forintból 1916 nőt láthatnak el díjtalanul – szintén egy évig – gyógyszerrel.Az 1600 fiatalkorú nő egyévi fogamzásgátló-szükséglete 13,568 millió forintba kerül. A 16 ezer fiatalkorúé pedig 135,680 millió forintot tesz ki. Tehát az ezer terhességmegszakítást követő 65 kürteredetű meddőség kezelésének költségéből 1916 fiatalkorú nőt óvhatnánk meg a művi vetélés késői következményeitől: a másodlagos meddőségtől.A terhességmegszakítás mint műtéti beavatkozás nem csupán jogi, etikai, vallási, morális vagy szociális probléma, hanem mindenekelőtt orvosi szakmai kérdés. Vitatkozni lehet az említett kategóriákban, de a sebészeti beavatkozás javallata nem lehet vita tárgya. A műtéti beavatkozásnak csak akkor van létjogosultsága, ha van javallata is. Sem a jogi, etikai, vallási, morális, sem a szociális tényező nem képezheti javallatát a nem kívánt terhesség megszakításának.