Reformértékű változás az adóztatásban

A friss hírek közé tartozik, hogy az általános forgalmi adó költségvetési bevétele időarányosan ez év június végéig 62 milliárd forinttal meghaladja az előirányzott összeget, míg tavaly ilyenkor 60 milliárd forint elmaradás volt a tervezetthez képest. A növekedés még az APEH-et is meglepte. Az előirányzattól való jelentős eltérést az illetékesek az óvatos tervezéssel magyarázzák, míg tavaly az elmaradás okát illetően jobbára tanácstalanul széttárták a kezüket, megemlítve, hogy a költségvetési áfa-előirányzat azért túlfeszített volt.Az általános forgalmi adó 2000. évi költségvetési tervezése során figyelembe vették, hogy a vásárolt fogyasztásra jutó áfa lényegében a vásárolt fogyasztással azonos mértékben emelkedik. Az áfa-visszatérítésre vonatkozó szabályok 2000-től módosulnak, ennek hatásával még nem számoltak. Az időarányos áfabevételi terv túlteljesítésében ezért kétségtelenül szerepe van az alultervezésnek, ennek hatását azonban számszerűsíteni még nem lehet. Bár az áfa-visszaigénylések szigorításának vannak ellenzői, ez a törvénymódosítás az általános forgalmi adó működési rendszerében olyan reformértékű intézkedésnek számít, amely régóta esedékes volt. „A hozzáadottérték-adórendszer működéséből fakadóan – alapesetben (25 százalékos adókulcs alkalmazásakor) – az értékesítés minden fázisa a hozzáadott értékre mint adóalapra jutóan fizetendő adót kell hogy keletkeztessen. Természetesen ez alól vannak kivételek. Elsősorban ilyen az export esete, amikor is a nulla fizetendő adóval szemben keletkezik levonható adó, vagy a kedvezményes adómérték alá tartozó értékesítés esete, ha ahhoz jellemzően normál adómérték alá tartozó beszerzések járulnak, vagy ha az adózó beruházást valósít meg. Az említett eseteket kivéve az adózó csak kivételesen kerülhet olyan helyzetbe, hogy elszámolandó adója negatívba forduljon. A kivételes helyzetből fakadóan méltán szabályozza a törvény, hogy az adót mikor téríti vissza az állam az adóalany számára.” (Adókódex 1999/7–8. száma.)Annak ellenére, hogy az áfa-visszaigénylésre a rendszer működéséből adódóan csak kivételes esetekben adódik lehetőség, ezzel kapcsolatban az áfatörvény ilyen jelentős szigorítására az adóreform 1988-as bevezetése óta nem került sor. Pedig a Nemzetközi Valutaalap szakértői már az adóreform előkészítésekor, 1986 áprilisában felhívták a figyelmet arra, hogy az áfa bevezetése érzékeny a jogtalan áfaigénylés formájában megjelenő csalásra, és a pénzkiáramlás kárt szenvedhet. A közvélemény előtt áfacsalásként ismert, amikor fantomcégekkel és/vagy fiktív számlákkal a költségvetésből jogosulatlanul áfát igényelnek. Készpénzhez azonban áfacsalásból csak akkor lehet jutni, ha az adóhatóság az ilyen igénylést teljesíti, azaz kifizeti. Az államnak ezért alapvető kötelessége elérni, hogy a már befizetett adókat a költségvetési törvényben megfogalmazott célokra fizessék ki, és ne a feketegazdaságba áramoljanak.Ma már közismert tény, hogy a legtöbb áru és szolgáltatás ellenértékének húsz százalékában az általános forgalmi adót fizetjük meg. Ez az általános forgalmi adó lényege, így adóztatja a végső fogyasztást. Mivel mindenki vásárol adóköteles terméket, ezáltal mindenki adófizetővé válik, az áfacsalások tehát valamennyi állampolgárt megkárosítják. Az adó- és támogatásigénylések körében jelentkező visszaélések megelőzését és megakadályozását 1991-től kezdődően az adózás rendjéről szóló törvény tette kötelezővé az adóhatóság számára. Egy korabeli híradás szerint azonban az APEH akkori elnöke 1995-ben büntetőfeljelentést tett, mivel az APEH Fővá-rosi Igazgatóságán 1993-ban és 1994-ben még olyan cégeknek is kiutaltak jelentős összegű támogatásokat, amelyekről az előzetes adóellenőrzés már megállapította, hogy fiktívek. (Nincs hír arról, hogy a büntetőeljárásnak mi lett az eredménye.) Ugyancsak korabeli sajtótudósítások szerint a Pénzügyminisztérium legmagasabb szintű vezetői már 1994 elején tudomást szereztek erről a törvénysértő és a költségvetésnek súlyos károkat okozó gyakorlatról. Felhívták a figyelmüket arra is, hogy az adózás rendjéről szóló törvény kifejezett előírásai ellenére az APEH Fővárosi Igazgatóságán a költségvetési támogatásokat igénylőket a kiutalás előtt nem ellenőrizték. Az 1994. október 29-én kihirdetett 1994. évi pótköltségvetésről szóló törvény indoklásában pedig az szerepel, hogy az exporttámogatások exportteljesítések nélküli igénylésének megakadályozása céljából az igénybevétel szigorú elszámolási rendszerét szükséges előírni, az utóellenőrzést pedig az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak kell biztosítania. Az ilyen jellegű visszaéléseket azonban utóellenőrzéssel megakadályozni nem lehet. Az APEH utólagos adóellenőrzése ugyanis azt jelenti, hogy az igénylőnek előbb kiutalják a kért összeget, majd ezt követően győződik meg az adóhatóság arról, hogy az igénylés jogos volt-e vagy sem. Ha ekkor kiderül, hogy jogosulatlanul kapta meg az igénylő a pénzt, akkor az adóvégrehajtó azt vagy behajtja, vagy nem. A fiktív cégeknek kiutalt pénzek behajtása pedig lehetetlen.A Napi Magyarország 1998. november 4-én megjelent tudósítása szerint az APEH Fővárosi Igazgatósága, az igazgatóság egy adóügyi osztályvezetőjének közreműködésével, 1994 végén és 1995-ben – egy szűk csoport által létrehozott – fantomcégek részére összesen 714 millió forint támogatásigénylést kiutalás előtti ellenőrzés nélkül teljesített. Ezt a büntetőpert a Fővárosi Bíróság most tárgyalta első fokon, az ítélethirdetést szeptember 21-re halasztotta. Az utólagos ellenőrzés tehát sikerrel járt, a jogosulatlan igénylés tényét megállapította, ezzel azonban az igényelt öszszeg kiutalását nem akadályozta meg. Kérdés, hogy a kifizetett 714 millió forint és kamatai megtérülnek-e valaha is a költségvetés számára. Részlet Majtényi László adatvédelmi biztos 1995. július 1.–1996. december 31-i beszámolójából: „A köztartozások beszedése a világon mindenütt, nálunk pedig különösen nehézségekbe ütközik. A pénzügyi kormányzat minden jel szerint nem az adóigazgatás szervezetét és szabályait óhajtja rendbe tenni, hanem – figyelmen kívül hagyva azt, hogy a társadalom eleven szövetében milyen kárt okozhat – magát a társadalmat óhajtja újból és újból ráncba szedni, miközben köztudott – egy adatvédelmi biztosi vizsgálat is kimutatta –, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) működése, iratkezelése, belső információáramlása a legkevésbé sem megnyugtató színvonalú. Nemcsak a jórészt elkerülhetetlen túladóztatást szenvedi meg a magyar társadalom, de közel sem megfelelő az, ahogy az állam elszámol adóbevételeivel. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy számos országban a társadalom komolyabbik fele miért tekinti erkölcsi kötelességének az adó megfizetését, és miért nincs ez így nálunk.” Az áfacsalások demoralizáló hatása miatti kár nagysága ezért túlnő azon az összegszerűségen, amellyel a tisztességes adófizetők által befizetett adóbevételt megrövidítik.Az 1998-ban hatalomra került polgári kormány tehát alapos okkal tette programjának sarkalatos pontjává a költségvetési pénzek elszivárgásának megakadályozását, az adócsalások elleni fellépést. Amikor az APEH vezetését Simicska Lajos átvette, azonnal szorgalmazta az adórendőrség létrehozását, rövid időn belül elkészítette az APEH szervezeti és működési szabályzatát. Az ország egyik legfontosabb intézménye ugyanis addig szervezeti és működési szabályzat nélkül működött. Az adórendőrség 1999-ben kezdte meg működését, azóta egymásután jelennek meg a híradások milliárdos nagyságrendű adócsalá-sok feltárásáról, büntetőeljárások megindításáról. A tudósításokból kitűnően az adórendőrség működésének jelenleg két fő iránya van: az egyik a csődbűntettel, a másik az áfacsalással szembeni határozott fellépés. Az áfacsalásokkal elkövetett viszszaélések nem csupán az adóbevételt, hanem a piacgazdaság működését is veszélyeztetik. Ezek az ügyek más piszkos ügyekkel is összeérhetnek, az áfacsalással szerzett készpénz nem feltétlenül fehéredik ki a legális gazdaságban – gondoljunk csak a dohány-, a szesz- és az olajügyletekre.Az APEH a hagyományos adóellenőrzésekkel is jelentős eredményeket ért el a jogtalan áfa-visszaigénylések megakadályozásában. Az idei év első negyedében csaknem háromezer kiutalás előtti áfabevallás ellenőrzését végezte el az adóhatóság, amelynek eredményeként 14,5 milliárd forint jogtalan áfa-viszszaigénylést akadályozott meg. Az összegszerűen kimutatható megállapításokon kívül mindezek pozitív hatást gyakorolnak a jogkövető magatartásra, az adófizetési fegyelem javulására is. Jobb lett volna persze, ha a nemzetközi tapasztalatok alapján már 1988-tól ezzel együtt indul az áfarendszer, az APEH a megmondhatója, hány milliárd forinttal lennénk most gazdagabbak.Az APEH adóztatási tevékenységében tehát jelentős hatékonyságjavulás tapasztalható. A sajtó híradásaiból ez 2000-től tűnik ki, de mélyebb elemzéssel a hatékonyságjavulás már 1998-tól kimutatható. A Figyelő üzleti és gazdasági hetilap 2000. május 11–17-i számában olvasható: „1999-ben igencsak lassan csordogáltak az áfabevételek a költségvetésbe, a tényleges befizetések már az év elejétől kezdve minden hónapban elmaradtak az időarányos tervtől. Bár az is igaz, hogy maga az előirányzat túlfeszített volt. A szakemberek azt vizsgálták, hogy esetleg a vártnál nagyobb beruházási boom vette volna kezdetét, vagy csökkent volna a fogyasztás. Ám egyik okot sem lehetett alátámasztani vizsgálatokkal.” „Nem jutottunk semmi okos magyarázatra” – ismeri el Varga Árpád, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szakmai elnökhelyettese is. „S hogy az idén még véletlenül se veszélyeztessék az akadozva érkező áfabevételek az államháztartási egyensúlyt, a pénzügyi kormányzat az áfa-visszaigénylés szabályainak jelentős szigorítása mellett döntött.”1998 előtt és a 2000. évi költségvetések áfabevételi előirányzatainak alakulását vizsgálva szoros korreláció állapítható meg a fogyasztói árindex és a költségvetésben előirányzott áfabevétel növekedése között. Változatlan adókulcsok esetén a fogyasztói árindex és az áfa közötti korrelációs kapcsolatot az teremti meg, hogy az áfa mindig a végső fogyasztást adóztatja. Ettől a tervezési metodikától teljesen eltérő volt azonban az 1999-es áfabevételi előirányzat kialakítása. Míg a fogyasztói árindexet tíz-tizenegy százalék körül tervezték, addig az áfa módosított tervelőirányzata 21,6 százalékkal haladta meg az 1998-as tényleges áfabevételt. A fogyasztói árindexet jelentősen meghaladó áfabevételi tervet az 1999. évi költségvetési törvény kifejezetten az adóhatóság munkájának további javulására alapozta. Összegszerűen ez körülbelül 80-100 milliárd forint többletteljesítmény elérését tűzte ki feladatul az adóhatóság számára. Az adóhatóság munkájának javulása azonban minőségi ismérv, amely a tervezésben nem igazán számszerűsíthető, ez lehet az oka annak, hogy a terv túlságosan feszítettre sikerült. Jóllehet, az APEH 1999-ben elmaradt ettől az elő-irányzattól, azonban a vele szemben támasztott hatékonyságjavulási követelménynek eleget tett. Az 1998. évi 796,9 milliárd forintos áfabevétellel szemben 1999-ben 941,8 milliárd forint áfabevétel realizálódott, azaz 144,9 milliárd forinttal (18,2 százalékkal) több, mint az előző évben. Változatlan áfakulcsok mellett azonban korábban nem fordult elő, hogy az áfabevétel növekedésének előirányzott mértéke közel kétszerese legyen a fogyasztói árindexnek. Az előző tíz évben ilyen szigorú teljesítménykövetelményt az adóhatósággal szemben nem támasztottak. Ráadásul a feszített tervezés már 1998-ban megfigyelhető, a 761 milliárdos eredeti előirányzatot ugyanis 1998 decemberében 805 milliárd forintra megemelték. Az APEH ténylegesen elért 796,9 milliárd forint áfabevétele ezért elmaradt a módosított előirányzattól.Olyan ez, mintha a futó előtt a célszalagot az utolsó pillanatban pár méterrel távolabb helyeznék. Mindezekből megállapítható, hogy az 1999-es áfabevétel árindexet jelentősen meghaladó mértékű növekedése döntően az APEH hatékonyabb adóztatási tevékenységének tulajdonítható, amely legalább hatvanmilliárd forint áfabevételi többletet eredményezett a költségvetésnek. Ez a hatékonyságjavulás láthatóan 2000-ben is tovább folytatódik. A polgári kormányzat hatalomra kerülése óta tehát az adóztatás területén olyan eredményes változás kezdődött el, amely reformértékűnek tekinthető.