Gyógy-idegenforgalmunk kilátásai orvosi szemmel

A Széchenyi-terv az, amely az idegenforgalmat és ezen belül a gyógy-idegenforgalmat fejlesztendő prioritássá tette. A téma az érdeklődés középpontjába került. Egészségturizmus, gyógyvíz, termálvíz – naponta hallható kifejezések lettek. Fürdővárosaink, Hajdúszoboszló, Gyula, Hévíz százmilliós nagyságrendű támogatást kaptak a Széchenyi-tervnek köszönhetően, s ez megint nagyon jó, hiszen fürdőink, fürdőhelyeink infrastruktúrája korántsem felel meg a kívánalmaknak: ezen megint csak segíteni kell. Állandóan elhangzik: gyógyvíznagyhatalom vagyunk, s vizeink gyógyító erejűek. De a világban kevésbé tudnak rólunk. Orvosszakmai eredmények, tudományos eredmények nélkül nem igazán működik hatékonyan a magas színvonalú idegenforgalom.Hazánk gyógyvizeinek propagálása nemcsak kereskedelmi, de orvosszakmai feladat is. Fontos az, hogy külföldi orvosi tekintélyek ajánlják betegeiknek a gyógyhelyi kezelést, külföldi biztosítók érdemesnek tartsák betegeiket hazánkban gyógykezeltetni, külföldi betegegyesületek érdeklődését felkeltsük a magyarországi üdülés, nyaralás iránt. Ehhez pedig az szükséges, hogy a bizonyítékokon alapuló orvoslás (evidence base medicine) követelményeinek megfelelő tudományos közlemények jelenjenek meg mértékadó angolszász, skandináv, német és francia tudományos folyóiratokban. Az angolszászok szkeptikusak a gyógyvízkezelés eredményei tekintetében, ennek oka az, hogy nagyon kevés olyan vizsgálatot végeztek világszerte, amely a gyógyvizek gyógyhatását egyértelműen igazolná. Nincsenek az ásványi anyagok felszívódását, szervezeti hatását bizonyító vizsgálatok, nincsenek kontrollált klinikai vizsgálatok, amelyek a gyógyvízkezelés hatékonyságát bizonyítanák egyes betegségek kezelésében.A gyógyszervizsgálatokhoz hasonló vizsgálatokra van szükség, amikor is gyógyvízzel és felmelegített vízvezetéki vízzel kezelt betegek kezelési eredményeit kell összehasonlítani, úgy, hogy sem a beteg, sem az orvos ne tudja, hogy melyik beteg kapott valódi gyógyvízzel végzett, s melyik vízvezetéki vízzel végzett kezelést. Ez csak a kódok felbontása után, a kezelés befejeztével kerül napvilágra. Csak így derül ki, hogy a gyógyulásban mekkora szerepe volt a gyógyvíznek és mekkora a pszichológiai, a placebohatásnak. A világon az első ilyen, kettős vak kontrollált gyógyvíz-kezeléssel végzett vizsgálatokat mi végeztük el Magyarországon, s a vizsgálatokat számon is tartja a nemzetközi orvosi irodalom. Egy-két vizsgálat azonban kevés. Az egyes gyógyszerek forgalomba hozatalakor számos, különböző helyen végzett klinikai vizsgálat pozitív eredménye szükséges ahhoz, hogy az új gyógyszer piacra kerülhessen. Ilyen szempontból minden gyógyvíz egy-egy gyógyszernek felel meg, s ezért egy vizsgálat nem is elegendő.Magyarországon nagyon szigorúak annak a feltételei, hogy egy ásványvizet gyógyvízzé nyilvánítsanak, de a vizsgálatok egy része sajnos nincs kellően megtervezve, kivitelezve és kontrollálva, jó részüket pedig nem is közölték. A gyógyszervizsgálatokat óriási, multinacionális, multimilliárdos cégek finanszírozzák, a gyógyvíz-kipróbálásokat ellenben nem finanszírozza senki. Sem a fürdőknek, sem az önkormányzatoknak nincs erre pénzük. Sajnos a Széchenyi-terv sem ösztönzi tudományos célú vizsgálatok végzését, ilyen pályázat benyújtására nem ad lehetőséget, mert a támogatáshoz szükséges saját részt az intézmények nem tudják felmutatni.Feltehető a kérdés: ha a vizsgálatok ilyen fontosak, a nagy gyógyfürdőkultúrával büszkélkedő országok, Németország, Franciaország, Olaszország miért nem jár élen a kutatásokban? A válasz egyszerű: nincs rá szükségük. Tradicionálisan jó hírű fürdőik vannak, ezeknek megvan a fizetőképes törzsközönségük, akár támogatják a biztosítók biztosítottjaik fürdőkezelését, akár nem. A gyógyszerek közül az aszpirinnek vagy a digitalisnak nem kellett vizsgálatok akadályain átverekednie magát, hogy piacra kerülhessen. Évszázadok óta ott van mind a kettő. Ugyanez a helyzet a jó hírű, tradicionális nyugat-európai gyógyfürdőkkel.Magyarországon a gyógyvízkezeléssel foglalkozó orvosi tudomány, a balneológia igen magas szinten volt korábban. Az 1891-ben alakult Magyar Balneológiai Egyesület az ország egyik legrégibb orvosegyesülete, Európában másodikként alakult meg. 1929-ben Budapesten tartotta meg kongresszusát a Nemzetközi Orvosi Hydrológiai és Bioklimatológiai Társaság, báró Korányi Sándor, a neves belgyógyász elnökletével. Budapest Európa egyik legismertebb fűrdővárosa lett és a magyar orvostársadalom legismertebb szakemberei vettek részt a balneológiai kutatásban, s annak oktatásában.1950-ben az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet azzal a céllal jött létre, hogy a balneológiai kutatás fellegvára legyen. 1968-ig működött az ORFI-n belül a Balneológiai Kutató Intézet Schulhof Ödön vezetésével, ekkor azonban megszüntették. A magyar balneológia mint tudomány eltűnt a nemzetközi érdeklődés porondjáról, s annak újraélesztése tudományos eredmények, szakmai reputáció nélkül nem megy. Sokan mondogatják, hogy az idegenforgalom ma is húzóágazat, s ezen belül a sokkal igényesebben sokkal magasabb szintű egészségügyi szolgáltatást kellene biztosítanunk. Minden fürdőhely számára külön kialakított imázzsal, filozófiával, mert a jó árut is csak így lehet eladni.Fontos, hogy a fürdőkben végzendő rekreációs és fitnesztevékenység is megalapozott, a célcsoportok számára orvosilag megtervezett és ellenőrzött legyen. Úgy lehet rekreációs és fitneszprogramokat végezni, hogy a résztvevőnek fehéren-feketén megmutatjuk a mérhető eredményt.Ehhez persze az kellene, hogy a hazai közönség legyen a fürdők törzsközönsége s hogy fürdőinkben a helyi lakosság fürdőfitnesz- és rekreációs klubjai is működjenek, s az eredményeket publikálják. Szükséges, hogy lemérjük mennyi gyógyszer, mennyi szenvedés, mennyi pénz takarítható meg gyógyfürdői kezeléssel, mennyire emelhető a betegek életminősége.A pillanat kedvező. Egyrészt mert a világ nyitott arra, hogy nem befogadja a nem gyógyszeres kezeléses módokat, ha azok hatása bizonyítható, hiszen a gyógyszerek mellékhatásait szeretné mindenki elkerülni: orvos és beteg egyaránt. Másrészt 2000. január 1-je óta tart a csont és ízület évtizede, amelynek célja a mozgásszervi betegségek megelőzése, a betegek kezelésének, rehabilitációjának, életmódjának javítása. A programhoz Magyarország szinte elsőként csatlakozott. Az évtized hazai hálózata és egészségügyi kormányzatunk már sokat tett az évtized célkitűzéseiért, hiszen népegészségügyi programunk egyik prioritása a mozgásszervi betegek életminőségének javítása, s a hazai hálózat máris több ilyen felmérést végzett el. A Széchenyi-tervben az életminőség javítása szintén prioritás.Végül, de nem utolsósorban nem kevés munkánk eredményeként 1929 után jövő októberben újra Magyarország ad otthont a Nemzetközi Orvosi Hydrológiai és Bioklimatológiai Társaság világkongresszusának, amelyre öt-hatszáz szakembert és beteget várunk. Ha a kongresszus résztvevői látni fogják, hogy hazánk fürdői külcsín és belbecs tekintetében egyaránt kiválók, hogy létezik magyar balneológiai kutatás, amelynek eredményei vannak, akkor gyógy-idegenforgalmunk nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is fellendül. Ehhez kellene befektetés és befektető, az állam részéről és a magánszférából egyaránt. Ha nem cselekszünk, történelmi pillanatot mulasztunk el.