Sokat tárgyalt téma, hogy a biztonsági és elhárító szervezetek miért voltak képtelenek hatásosan fellépni Oszama Bin Laden terrorszervezete ellen annak ellenére, hogy egyre több előzetes jelzés érkezett sok országra kiterjedő hálózatukról és aktivitásukról. Az ezzel kapcsolatos legnagyobb probléma mindig az országban óriási számban megforduló külföldiek hatásos ellenőrzése, amit hihetelenül megnehezít az a valószínűleg kevéssé ismert tény, hogy sem az Egyesült Államokban, sem Nagy-Britanniában nincs személyi igazolvány és bejelentkezési kötelezettség. Mindezt eddig úgy tekintették, mint egyik demonstrációját annak az alapvetően fontos polgárjogi vívmánynak, hogy az állam alárendelt szerepet játszik a polgári szabadsággal szemben. A helyzet súlyosságát jellemzi, hogy már komolyan felvetették a személyi igazolvány bevezetését, és valószínű, hogy ez meg is fog történni. A szabad világ persze ezt is a terroristák számlájára fogja írni. A hathatós megelőző elhárítás másik nagy problémája az egyre inkább groteszk túlzásokba eső emberjogi aktivitás, mely olyan törvényeket harcolt ki, amelyek hihetetlenül megnehezítették a CIA, az FBI és a brit elhárítás munkáját. Hírszerzők és elhárítók számára nagyon fontos beépített ügynököket szervezni, de például egy, az USA-ban 1995-ben bevezetett szabály éppen a hírszerző személyét tette felelőssé azért, ha beépített ügynöke netán megsértene bármilyen emberi jogot. Nem csoda, ha a hírszerzők nem voltak különösen aktívak abban, hogy ügynököket toborozzanak a különbözö vallási fanatikus csoportokba való beépülésre, hanem inkább az irodájukban ücsörögtek, és főképpen úgynevezett elektronikus megfigyeléssel foglalkoztak. De ez sem ment könnyen, mert egyre nehezebb volt számukra a szükséges lehallgatási engedélyek megszerzése. Az FBI például képtelen volt engedélyt kapni tizenegy militáns fundamentalista iszlám csoport lehallgatására. Ezt azzal a kifogással utasították el, hogy ezek „vallásos” csoportok, és lehallgatásuk alapvető emberi jogokat sértene.
Nagy-Britanniában is hasonló a helyzet. A már nagyiparrá duzzadt többtucatnyi és rendszerint állami támogatást élvező emberjogi aktivista csoportok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a most már évenként százezer fölötti „menedékjogot” kérők (akiknek jelentős része afgán, albán vagy kurd) lehetőleg minden kontroll nélkül merüljenek el a társadalomban. Például Oszama bin Laden egyik fontos embere, Khalid al-Fawwaz szaúdi állampolgár 1998 óta van előzetes letartóztatásban, mivel az USA kérte a kiadatását abbéli indoklással, hogy bizonyítékok vannak arra, hogy részt vett a kenyai és tanzániai amerikai követségek felrobbantásában. Az emberjogi csoportok azóta fellebbeznek, most már a lordok házához is, hogy megakadályozzák kiadatását. Miután menekültnek számít, így neki is jár az ingyenes állami jogsegély. Khalid al-Fawwaz ügyvédi képviselete eddig egymillió fontjába került a brit adófizetőknek (és köztük nekem is!).
Mindenesetre a brit belügyminiszter jelezte, rövid időn belül gyökeres változások lesznek az ilyen és egyéb gyanús „menedékjogot” kérők kezelésében. És a nemzetbiztonsági szervek hatásos megfigyelésre szóló jogosítványaiban is.
origo.hu
Menczer Tamás: Nem fognak győzni
