Tízezer forint a magyarság ára

A hír megdöbbentő: a Szabad Demokraták Szövetségének egyes képviselőjelöltjei februárban napi tízezer forintos bérért, feketemunkában alkalmaztak erdélyi fiatalokat a kopogtatócédulák gyűjtésénél.
Ha valaki nem emlékezne, az SZDSZ az egyetlen magyarországi parlamenti párt, amelyik nem szavazta meg a státustörvényt; a liberálisok a legkevésbé toleránsak a határon túli magyarokkal, elképzeléseik jelentősen különböznek az Orbán-komány határon túli politikájától és a határon túli magyar szervezetek által megfogalmazott céloktól egyaránt. Az SZDSZ – és külügyi mindenese, Szent-Iványi István – egyetlen alkalmat sem szalaszt el, hogy kritizálja az Orbán–Nastase- megállapodást, a kedvezménytörvény nyújtotta előnyöket, retorikájukból kiérződik a határon túli magyar valóság iránti teljes közöny és hozzá nem értés.
A cél azonban mindent szentesít és megold: baj volt az ajánlószelvények összegyűjtésével, ezért aztán régi barátságokra hivatkozva – és aljas módon kihasználva az erdélyi magyarok katasztrofális gazdasági helyzetét – egy komplett sportcsapat érkezett bér- és feketemunkában segíteni. A székelyudvarhelyi fiatalok nem politizálni jöttek (legtöbbjük nincs tisztában a magyar belpolitikai viszonyokkal), őket az vonzotta Budapestre, hogy naponta kereshetnek anynyit, amennyi otthon sok esetben egy egész hónapos fizetés. 1,1 millió lejért bekopogtattak családokhoz, hogy elkérjék az SZDSZ-jelölt számára kitöltött ajánlószelvényt.
Hivatalosan persze nem alkalmazták őket (fura fintora a sorsnak, hogy épp az SZDSZ által megakadályozni próbált kedvezménytörvény értelmében három hónapig munkavállalási engedély nélkül is dolgozhattak volna), zsebből fizették ki bérüket és mehettek haza. Az erdélyi gyerekek most félnek, hogy akaratukon kívül belekerülnek a nagypolitikába és híradók vezető híreként beszélnek majd róluk – az eredeti egyezség arról szólt, hogy valami jól fizető, ám könnyű munka várja őket az anyaoszágban.
A mélységesen erkölcstelen gesztus jól jelzi a baloldali-liberális erők viszonyulását a határon túli magyarok kérdéséhez. Amikor az érdekük úgy kívánja, akkor (ki)használják őket, máskor pedig ők a magyar adófizetők szolgálatos ellenségei (elözönlik a magyar munkaerőpiacot, „ingyenes kezelésük” tönkreteszi az egészségügyet, támogatásukra szánt pénznek itthon is van helye stb.). Retorikájuk annyira jól sikerült, hogy a választási drukk a határon túl talán még erősebb, mint idehaza: Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken milliók szorítanak most riadt ijedelemmel a konzervatív kormánynak, hogy nehogy megszakadjon az a pozitív nemzetegyesítő folyamat, amire évtizedek óta nem volt példa. Az emberek nem értik, miért ez az ellenük irányuló zsigeri gyűlölet az SZDSZ és az MSZP vezetőiben.
A választások napjának közeledtével egyre több civil szervezet hallatja hangját. Legutóbb a Magyarok Székelyföldi Társasága fogalmazta meg véleményét a több mint hétszázezres székelység nevében, biztatásul abban a küzdelemben, amelyet a jelenlegi kormány folytat egy gyarapodó, független, összmagyarságban gondolkodó ország megteremtésében. Ugyanígy vélekedtek a székelyföldi városok polgármesterei is, akik március tizenötödikén keltezett levelükben örömmel nyugtázták, hogy az anyaország immár velük is számol, elkezdődött a határmódosítás néküli nemzetegyesítés. Budapesti támogatásból intézmények születtek (köztük az Erdélyi Magyar Tudományegyetem), s a kulturális-gazdasági kapcsolatok mellett immár (a magyarigazolványnak köszönhetően) egy jogi kötelék is van magyar és magyar között. Tizenhat város polgármestere írta alá a levelet, amelyből kiérződik az aggodalom a jövő iránt. Lőrincz György székelyudvarhelyi író Tamási szavait kölcsönkérve így fogalmazott: „Jussomat ne vitassátok… Gyönyörű mondatokat kellene írnom, miért Orbán Viktor és nem más, kérve kérném a Magyarországra szakadt erdélyi testvéreimet, hogy értünk szavazzanak, ne ellenünk…”
Őszintén sajnálom, hogy a határon túli magyarok ügye az egyetértés helyett választásokat befolyásoló belpolitikai kérdés lett. De legalább kiderült: az SZDSZ-nél napi tízezer forint a határon túli magyar árfolyama…