Amiért rossz az egyszerűsített vállalkozási adó

Ezerkilencszázkilencvenötben – az előző „szakértő” kormány idején –, ha jól emlékszem, öt hónapig működött az egyéni vállalkozók körében egy átalányadó rendszer. E rendszer szerint a kimenő számla áfájának befizetése mellett 7,5 százalékos adóval lehetett a teljes árbevételt jövedelemként kivenni. A rendszerbe lépés felső határa éves hárommillió forint nettó árbevétel volt. Az adózók számára rendkívül kellemes, a költségvetést alaposan megcsapoló szisztéma tarthatatlanságára rájött a kormány és megszüntette azt azzal, hogy aki a megszűnésig belépett az átalányadózásba, az az év végéig alkalmazhatta. Akik éltek ezzel a lehetőséggel, a ’95-ös évet igen jól zárták. Az nem derült ki, a költségvetés mennyit vesztett ezen a tévedésen.
2003. január 1-jétől hasonló rendszer bevezetését tervezi a leendő új kormány eva (egyszerűsített vállalkozói adó) néven. Az április 24-i Világgazdaság (VG) tudósít Akar László és László Csaba tájékoztatása alapján erről az adófajtáról. A lényeg: a tízmillió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások kiválthatják az áfa, a társasági adó, az osztalék ági személyi jövedelemadó és a cégautóadó befizetését egy 15 százalékos mértékű egyszerűsített vállalkozói adó megfizetésével. A személyi jövedelemadó és a tb-járulék fizetése a jelenlegi rend szerint működne. Ebben a rendszerben csak az árbevételi számlákat kellene kiállítani és gyűjteni, a költségszámlákat nem. Zara László, a Magyar Könyvviteli Szolgáltatók és Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke üdvözli a javaslatot. Nyilván ő is felismerte azt, amit minden valamire való könyvelő, adótanácsadó megérthet, hogy ilyen módon jó üzletet lehet csinálni a vállalkozók számára.
Az üzlet megoldása: 1. Olyan vállalkozás(ok)sal kell rendelkezni, amelyik megfelel annak a követelménynek, hogy éves árbevétele tízmillió forintnál kisebb legyen. Ha nincs ilyen vállalkozásunk, alapítunk egyet, ha kell, többet. 2. Abból a vállalkozásból, ahol a nyereség keletkezik, bevétele meghaladja a tízmilliós értékhatárt, ahol mindenféle költséget (anyag, bér, tb, amortizáció stb.) elszámolunk, áfát visszaigénylünk, a nyereséget át kell terelni (számlázni) a kis méretű (tízmillió alatti) vállalkozásba. 3. A számla tartalmánál fontos feltétel, hogy a nagyobb vállalkozás az ilyen jogcímen kiszámlázott összeget, mint a vállalkozás érdekében felmerült költséget számolhassa el, az áfát igényelhesse vissza.
A könyvelők ezzel egyáltalán nem járnak rosszul, hiszen szinte akár meg is duplázódhat a vállalkozások száma, a díj pedig azért sem csökkenhet, mert az elszámolásnak ez a módszere az eddiginél nagyobb figyelmet, szakértelmet igényel.
Másik, kedvezményes adózással élő vállalkozást akkor is érdemes alakítani, ha az első bevétele nem éri el a tízmillió forintot, de ott költséget számolunk el, vagy áfát igénylünk vissza.
Csak az említett lapban megjelent információk alapján, a részletek ismerete nélkül végeztem számításokat, amiből arra jutottam, hogy a vállalkozásoknál jelentős jövedelemtöbbletet lehet realizálni az adók megtakarításával, míg a költségvetés bevételei ugyanilyen mértékben csökkennek. Az ezermilliárdos miniszterelnök-jelölti ígéreten túl ilyen – véleményem szerint – szakmai tévedésekkel is halmozódik a költségvetési hiány. Talán pozitív hozadéka lehet az intézkedésnek, hogy esetleg visszaesik a „számlagyárak” termelési értéke. De ez sem biztos, mert ellenkező eredménye is lehet a dolognak, különböző okok miatt.
Egy évi hárommillió forintos nyereséget realizáló vállalkozás akár mintegy 800 ezer forintos jövedelemtöbbletet is elérhet egy év alatt, ebben a konstrukcióban (a nyereség másik – eva-rendszer szerint adózó – vállalkozásba való átvitelével). A VG szerint meghaladja a félmilliót azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek árbevétele kisebb tízmillió forintnál. Ezek száma jelentősen nőhet, szaporodhat a bér helyett számlára dolgozók száma, természetesen még többen lesznek, akik minimálbérrel jelentik be magukat, alkalmazottaikat. Még inkább igaz lesz, hogy csak a közszférában foglalkoztatottak után fizetik meg a tényleges jövedelem utáni adókat és járulékokat. Az egészségügyi, a szociális ellátásról, a nyugdíjakról pedig – a társadalom minden tagja esetén – gondoskodjon a mindenkori kormány! A vállalkozások számának növekedése akár százezres nagyságrendű is lehet, aminek negatív költségvetési kihatása több tízmilliárd lesz. Nem tartom túlzó becslésnek a százmilliárdos nagyságrendet sem.
A szerző adószakértő