Amit az egyik kéz ad, elveszi a másik

Különböző sajtótermékekből, tévé- és rádióhírekből csipegeti fel az ember, hogy milyen gazdaság- és jövedelempolitikai elképzelései vannak a kormánynak, hogy alakulnak jövőre az adók, járulékok. Ezekből az innen-onnan összeszedett információkból az újságolvasó szakember nem tud olyan összefüggő rendszert felépíteni, amely pontosan tükrözné az elképzelésekből következő körülményeket, következményeket. Mégis mindenkit érdekel, milyen lesz a jövő év, saját magunk, családunk, környezetünk milyen jövedelmi pozícióba kerül. A régi viccel mondhatnánk: – Közepes. Jobb, mint a következő, de rosszabb, mint az előző.
2002-re a kormány, a jegybank és a piaci szféra 3,5–4,0 százalékos GDP-növekedést vár. Ugyanezek a szereplők 2003-ra 4,0–4,7 százalékra becsülik a gazdaság bővülését. Hurrá, jövőre jobban élhetünk!
Néhány információ, hogy optimizmusunk ne legyen felhőtlen. 2002-ben, a polgári oldal szerint a jelenlegi kormány, a kormányoldal szerint a volt kormány osztogató politikája miatt a költségvetés a tervezettnél és a kívánatosnál sokkal jobban eladósodott. 2003-ban a hiányt jelentősen csökkenteni kell, összhangban az EU elvárásaival. További számottevő béremelésekkel a magyar gazdaság versenyképességét nem szabad rontani. A közszférában év közben végrehajtott béremelések következményeként ötszázalékos keresetnövekedés húzódik át a következő évre. Ez ugye azt jelenti: ha 2003-ban senki nem kap béremelést, a kiáramló bér akkor is ennyivel lesz több, mint 2002-ben volt. Éppen ezért a kormány azt javasolja, hogy a következő év elején a vállalatok legfeljebb három százalékkal növeljék a fizetéseket. Roppant kíváncsi vagyok, az érdekvédelmi és szakszervezetek hogyan fognak viselkedni ilyen bérfejlesztési javaslatokat hallva-látva. Olvasni lehet, hogy a munkavállalók által fizetendő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék 11-ről 13 százalékra nő, az egészségügyi hozzájárulás (eho) pedig havi 4500 forintról 3000-re csökken.
1987–88 fordulóján, amikor bevezették a személyi jövedelemadót, minden dolgozó bérét kötelezően bruttósítani kellett, így senkinek nem csökkent a nettó bére azért, mert az szja-t bevezették. A járulékok kétszázalékos emelése a munkavállalókat – a rendszer egyéb elemeit változatlannak tekintve – 1000–4000 forint jövedelemcsökkenéssel sújtja. Az eho csökkentése persze kedvez a munkavállalóknak. Az azonban nem biztos, hogy a kapott kedvezményt a munkáltató arra fordítja, hogy a dolgozóinak átadja a náluk megjelenő nettó jövedelemcsökkenés ellensúlyozására. Arról nem is beszélve, hogy sok esetben ez a kedvezmény nem kompenzálja a kieső nettó jövedelmet. Hogy a munkavállalók jövedelme ne csökkenjen, bruttósítani kellene a béreket, sőt a minimálbért fel kellene emelni legalább 51 800 forintra.
Számításaim szerint pusztán a dolgozók nettó bérkiesésének ellensúlyozása miatt legalább három-négy százalékos béremelést kellene 2003 elején megvalósítani, ez pedig több, mint a kormány által javasolt három százalék. A nettó bérek megőrzése miatt dolgozónként évi 11 és 96 ezer forint közötti pluszkiadás jelentkezne a munkáltatóknál. Alig hiszem, hogy ennek akár egyetlen munkáltató örülne. Összességében nem túl merész következtetés, hogy a járuléknövelés, a bruttósítás és az ehocsökkenés együttesen 160-170 milliárddal könnyítené meg a vállalkozók zsebét úgy, hogy a teljes összeg a költségvetésbe vándorolna. Milyen érdekes, hogy a hivatalban lévő kormányfő a Central European Business Centre konferenciáján azt a kijelentést tette: jövőre egy százalékkal csökken az adóterhelés (a részletek egyébként nem ismertek), ami 180 milliárd forintos, a gazdaságban maradó forrást jelent (Világgazdaság, 2002. szeptember 3.). Ebből csak arra következtethetünk: amit az egyik kezével ad a „nemzeti közép kormánya”, azt a másikkal azonnal el is veszi.
Tudomásul vehetjük azt is, hogy a jövőre várható – a 2002-est jelentősen meghaladó – gazdasági növekedésből az alkalmazottaknak és a vállalkozóknak semmit nem szán a gazdasági program, továbbá ha netán mégis nőnének az árak, mindenki gazdálkodja ki annak forrását az eddigi jövedelméből.
Most mondja valaki, hogy 2003-ra nem lesz igaz a közepes év nem is olyan vicces kifejezése… Ne feledjük, 2004 már várhatóan az Európai Unión belüli ünnepléssel telik, ahhoz igazodó jövedelmekkel, szociális ellátással és hálóval, a nemzeti közép kormányával.
A szerző adószakértő