A pedagógusok felelőssége

2002. 10. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A korszellemnek megfelelően a pedagógustársadalomban is gyakran megfogalmazódik az elvárás, hogy a piacra kell termelnie, vagyis teljes egészében a külső elvárásokhoz kell igazítania tevékenységét.
Hogy kik a megrendelők, és mit várnak el a nemzet napszámosaitól? A szülők nagy része azt szeretné, ha a tanárok mindenképpen „szállítanák” a továbbtanuláshoz szükséges érdemjegyet, még akkor is, ha nincs mögötte megfelelő tudás: a fő az, hogy jusson be a gyerek a hőn áhított középiskolába vagy felsőoktatási intézménybe, ott majd csak megkapaszkodik valahogy. Az iskolák nehéz anyagi helyzetükben gyakran rászorulnak a szülők támogatására, munkavégzésére, ám ezt nem minden szülő teszi önzetlenül: a számlát benyújtók különleges bánásmódot várnak el csemetéjük részére.
Egyes szülők azt is óhajtják, hogy az alma mater „a kor követelményeinek megfelelő”, agresszív, törtető, gátlástalan felnőttet neveljen gyermekükből, aki ha célja úgy kívánja, erkölcsi aggályok nélkül gázol át embertársain. A mindenkori kormányzat jó alattvalók „termelését” várja az oktatási intézményektől, vagyis olyan állampolgárokat szeretne látni, akik vakon, gondolkodás nélkül jóváhagynak, követnek minden törvényt, jogszabályt, rendelkezést. A gazdasági élet irányítói teljes egészében megvásárolható, csak szakirányú tudású, profittermelő automatákat szeretnének kapni az iskoláktól.
Mit tehet, mit kell tenniük a pedagógusoknak ebben a helyzetben? Mindenkor a szeretet és az igazságosság kettős követelményének kell meghatároznia tanítványaihoz való viszonyát. Az alapos, megbízható tudás átadása mellett törekednie kell arra is, hogy szilárd erkölcsi normarendszert: belső iránytűt alakítson ki diákjaiban. Múlhatatlanul szükséges, hogy ide-oda csapódó, szél sodorta arcnélküliek helyett önálló tájékozódásra, gondolkodásra képes autonóm személyiségeket neveljen a rábízott fiatalokból.
Azon kell igyekeznie, hogy neveltjei ne lélektelen, pénzsóvár karrieristákká, hanem környezetükkel harmonikus kapcsolatot kialakító, szeretetteljes felnőttekké váljanak. A pedagóguspálya tehát valóban szolgálat, s a pedagógusnak szolgálnia kell, de nem méltánytalan szülői elvárásoknak, jövő-menő kormányok kívánságainak, a gazdasági-pénzügyi szféra egyoldalú igényeinek kell megfelelnie, hanem az a kötelessége, hogy teljes erejével diákjai boldog jövőjéért munkálkodjék.
A szerző gimnáziumi tanár

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.